Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

megjelent 6. kötet

5 a Gönctől keletre emelkedő Dobogó-hegy oldalán vezető mezei útról írva a következőt közli: „Innen kapaszkodhatunk fel az 1525-ben épült egykori pálos kolostor romjaihoz. A mohos kövek között máig is jól felismerhetők a régi, a nyolcszög három oldalával záruló templom falai. Magából a Nagy Lajos alapította kolostornak romjaiból alig látható már valami." Az utóbbi négy évtized ismertetéseinek sorából szélesebb körben ismert a Genthon István Magyarország művészeti emlékei c. könyvének a gönci kolostorra vonatkozóan írott néhány megállapítása

6 - „Kolostorrom, pálosoké volt. Mellette a nyolcszög három oldalával záruló templom romja. A rom aránylag ép, összetett törzsű faloszlopokkal, hajdan keresztboltozatos volt. A kolostort Nagy Lajos alapította 1371ben." -, amelyet Ő a XIX. század utolsó évtizedeiben és 1929-ben, valamint 1942-ben közzétett ismertetésekre utalással egészített ki. 1979-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézete „A pálos rend építészeti emlékei a középkori Magyarországon" címmel

7 adott ki kis példányszámban egy sokszorosított munkát, melynek 22. tétele: Gönc. 1371-ben alapított kolostor, épületét 1429-ben, templomát 1464-ben szentelték fel. 1450 után vált rommá. (Az 1450 évszám nyilvánvalóan leírási hiba lehet!) Jelentős falrészletei ma is állnak. Megadja a templom alaprajzát, utal a közölt alaprajz 1942. évbeli forrására, s megjelöli a templom és a kolostor titulusát. Sz. Mária, s közeli a templomhajó belméretét, alapterületét és térarányát. 23. tételként: „Göncruszka-Gönc: 1338 előtt alapították ruszkai nemesek. 1548 előtt néptelenedett el, amikor Serédi Gáspár feldúlta. Ma csak a helye ismert." Titulusa: Sz. Katalin. Alapítójaként „F" jelzést használ, ami művükben „nemesi alapítás"-t jelent. Végezetül forrás-hivatkozást is közöl. Mielőtt a két világháború közötti és a korábbi megállapításokkal, közlésekkel foglalkoznék, feltétlenül utalni kell a pár hónappal ezelőtt megjelent, „Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése" című műben

8 szereplő adatokra is. Göncnél említve: „Nagy 5 Aba Iván: Budapest-Tokaj-Hegyalja-Sárospatak. Magyarország írásban és képekben, 6. kötet. 95. 6 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1961. II. 108. 7 Guszik Tamás - Fehérváry Rudolf: A pálos rend építészeti emlékei a középkori Magyarországon. (Összefoglaló és katalógus) Bp. 1979. 6. 8 Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp. 1985. 481-483.