Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor
Quadri Kristóf és Quadri József olasz eredetű, elsó'sorban Gyöngyösön és környékén tevékenykedő jelentős kőművesmesterek. Quadri Kristófot Voit Pál 132 jelentős barokk kastélyok és templomok tervezőés építőmesterének tartja. így működéséhez kapcsolja a pétervásári kastély építését; a gyöngyössolymosi templom javítását; a gyöngyöspüspöki templom építését; a megyei quártélyház munkáit; a gyöngyösbenei kápolna kőművesmunkáit; a gyöngyösi ispotály ámbitusának beépítését; a leégett gyöngyösi Szent Orbán templom újjáépítését; a jászdózsai templom építését; a tarnamérai Almássy kastélyt; az ő oeuvrejébe (műalkotásai körébe) utalja az egerszóláti Csernus kastélyt, a boconádi kastélyt, a hevesvezekényi Szalgháry kúriát. 1780-ban már néhai megjelölésekkel szerepeltetik. Művei között Voit Pál sem említi a sajóládi tornyot; szolgáljon ez az adat is kiegészítésül. Az újjáépítésnél, berendezésnél közreműködött számos festő, szobrász, aranyozó, fafaragó munkájával a berendezések és művészeti tárgyak fejezetben foglalkozunk. Berendezések, felszerelések és művészeti alkotások E fejezeten belül az oltárok, szobrok, festmények, egyházi felszerelések, harangok, stallumok és padok készítésének, beszerzésének, sorsának rövid ismertetésével foglalkozunk. A középkori berendezésekről, felszerelésekről, müértékekről a sajóládi kolostornál is nagyon keveset tudunk. Bár tudjuk azt, hogy már 1423-ban hét oltára volt a kolostornak és a templomnak, továbbá, hogy a középkori pálos kolostorokat és templomokat egyházi felszerelési tárgyakkal, ötvösremekekkel bőségesen ellátták az adományozók jóvoltából, a Serédi-, Perényi-féle fosztogatások, majd a török dúlás és a 150 éves bérbeadási, erődítményjellegű, illetve nagy részben romos helyzetet mutató állapot után a középkori felszerelési tárgyak zömben elpusztultak, elkallódtak, lappanganak. A berendezéseket, felszereléseket, műalkotásokat azért ismertetem a forrásanyagok alapján kronologikus felsorolásban (műalkotásonkénti csoportosítás helyett), mivel véleményem szerint ez a módszer az újjáépítés, újrafelszerelés időszakát jobban megvilágítja; áttekinthetőbbé teszi az akkori szükségletek és lehetőségek alakulását, a 132 Voit i. m. 386-387.
