Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A sajóládi pálos kolostor
évtizedében elkezdett helyreállítást, újjáépítés tervezőjét és irányítóját Joannes Baptista Carlone egri építőmester személyében, aki 1720. július 28-án részt vett az új templom felszentelésén és a konvent alapkőletételénél. 129 Az 1721-1723 években, de azt követően is ismét olvashatjuk a Miklós, Lipót, Péter, Mátyás kőművesek, Ferenc segédmunkás, Dániel és János asztalosok stb. neveit, s a részükre kifizetett díjazásokat. Az 1682 körül született és 1747. augusztus 11-én Egerben elhunyt Giovanni Battista Carlone építész működésével és jelentőségével röviden foglalkoznunk kell. Az olasz eredetű családból Ausztrián át Magyarországra került G. B. Carlone 1712-ben pallérként tűnik fel Egerben, előbb Telekessy, majd 1715-ben gróf Erdődy püspökkel köt különböző szerződéseket. Mesterként dolgozik a székesegyháznál, majd annak kriptaépítkezésén; ezt követően a püspöki rezidencia földszintjét és emeletét építi; építi a felnémeti templomot és a püspöki majort; megtervezi a kerecsendi fácános házat; felépíti a kerecsendi templomot; ő a debreceni piaristák templomának is az építője; ő emeli az egri misericordianusok rendházát; a demjéni (ma: deméndi) templomot; megtervezi a miskolci minoriták templomát; ő építi a füzesabonyi, a makiári, az egerszalóki templomot; a szolnoki ferences templomot. Az egyik legnagyobb szabású építkezése az egri jezsuita rendház. Több kastély felépítését, átépítését is tervezte és irányította. A munkásságát eddig leginkább méltató Voit Pál - aki szerint Carlone „személye az egész magyar barokk építészetünk történetét színesebbé és gazdagabbá teszi" 130 - 10 jelentős egri építkezésen kívül 9 vidéki kastély és 8 templom építkezésére utal, de nem szerepelteti a sajóládi pálos építkezésben játszott szerepét. A Sajóládon végzett munka méltán sorakozik a nagy építőmester említésre méltó művei közé. Az 1766. évben készült új torony terveit más, de ugyancsak említésre méltó építész készítette, 1768. szeptember 26-i bejegyzésben olvashattuk, hogy az építendő torony ünnepélyes alapkőletételénél jelen volt „Magister Murarius e Gyöngyös", majd az 1769. április 9-i bejegyzés meg is nevezi, mondván, hogy megérkezett 6 kőművessel Quadri Kristóf kőművesmester, akik a torony körüli munkákhoz haladéktalanul hozzákezdtek. 131 129 Uo. Részletesen felsorolja a jelelevőket; a reliquiákat stb. no Voit Pál: Heves megye műemlékei I. Bp., 1969.122-134; 316-317. OL Kam. Lt. AP. Fasc. 188/a. Conv. Sajó-Lád. No. 6. Fol. 82-83.
