Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A nápolyi hadjáratok

hatalmával. Hazatérésével a pápára bízta a nápolyi fegyverszünet megkötésével kapcsolatos tárgyalások irányítását. Az első és egyetlen volt az Anjouház uralkodói közül, aki őszintén és minden ellenszolgáltatás nélkül ismerte el a pápa egyházi-lelki hatalmát, ugyanakkor politikailag független tudott maradni. 0 maga, azzal hogy lemondott Nápoly trónjáról, s maradt Magyarország királya, mentesült a pápai függőségtől. Pontosan azt érezhette a hazatérő király, mint amit az Arany János írta sorok jelenítenek meg a Toldi szerelme XIII. énekében: „így az egész bosszúm véres buborék volt, Elpattana: most már helye csak egy vérfolt. " A továbbiakban nem kifogásolta, hogy a pápa Johannát megtartsa Nápoly trónján, de ő maga soha nem ismerte el törvényesnek uralkodását. Nápolytól egyébként is elfordították figyelmét a balkáni, a lengyel-litván hadjáratok. Legközelebb 1360-ban merült fel a napi politikában Nápoly , de már mint szövetséges hatalom, Velence és Ausztria ellenében. A politikai érdekek már lassan elhomályosították Endre öccsének emlékét, amikor a Durazzói ággal szemben Tarantói Lajos támogatására utasította Itáliában maradt katonáit. Ezek közül, akiknek kedve kerekedett katonáskodással nem kevés pénzt keresni, Toldi Miklós a legismertebb. Előkelő származása emelhette alvezéri rangig: apja, Toldi Gergely bihari alispán volt, két testvérbátyja kanonok. O maga pozsonyi várnagyságig, alispánságig vitte. Egy ötezer főnyi, angol íjászokból és magyar vitézekből álló „Fehér Csapat", az „Alba Societas" vezére lett, mellyel 1365-ben Johanna királynő szolgálatába szegődött...Az elnyűhetetlen, negyedik férjét „fogyasztó" Johannát az új pápa, VI. Orbán fosztotta meg trónjától. Végzete a magyar királyi udvarban nevelkedett Durazzói Károly herceg (akit termete miatt Kis Károlynak neveztek) által teljesedett be, akire Nagy Lajos a nápolyi trónt hagyományozta. O volt a másik „nápolyi rokon" a kis Martell Károly után, akit Lajos király gyermekként Magyarországra hozatott. Leányai megszületéséig őt tekintették a magyar trón örökösének is. Több mint harminc esztendő telt el Endre halála óta, amikor valóra vált a már Károly Róbert által szőtt nagy álom, de Lajos már leányairól, és a magyar-lengyel trónról akart gondoskodni. „A börtönében is veszélyes Johannát Kis Károly 1382 májusában, állítólag magyar zsoldosokkal megfojtatta. Mélylélektani tanulmányt igényelhetne annak elemzése, mit érezhetett a már idős, beteg magyar király, amikor öccse erőszakos halála után csaknem négy évtizeddel az általa fő bajkeverőnek tartott, de még hosszú ideig vígan élő Johanna megfojtását hírül adták neki. Hogy Lajos még értesült a halálhírről, biztosra vehető, hiszen csak 1382 szeptemberében halt meg. A gonosz asszony annak a Kis Károlynak a parancsára nyerte el méltó büntetését, akit Nagy Lajos magyar hadai segítettek győzelemre Johanna ellen. S nyilván az is megfordulhatott a beteg