Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A nápolyi hadjáratok

visszatérő Johanna és Tarantói Lajos, valamint híveik ellen. A Névtelen Minorita büszke öntudattal egy közmondás keletkezését is megörökítette: „...harcban vakmerő, serény, mindenféle ügy intézésében igen bölcs férfiú. Ezért keletkezett róla Apuliában a közmondás: Győzelmes, bölcs ember vagy, valóságos Lackfi István!" De Lajos király már megingott: főemberei sem helyeselték egyöntetűen Durazzói Károly kivégzését, és maga is érezte, jogos trónigényének erkölcsi alapját a pápaság felé ezen tettével saját maga gyengítette meg. Újra kezdődött a követjárás, a pápai alkudozás és a bűnösök felelősségre vonásának halogatása. Már elszánta magát hogy visszatérjen Nápolyba, amikor a pestis elérte Magyarországot is, különösen Erdélyben pusztított rettenetes mértékben. 1349 tavaszán szemfedőt borítottak fiatal feleségére, Margitra, és már a királynak is halálhíre terjedt, de, erős, edzett szervezete legyőzte a kórt. A ravasz Velencével most sem zárultak sikerrel a tárgyalások. Az áthaladást nem akadályozták, de tengeri hajókat és felszerelést nem voltak hajlandóak Lajos rendelkezésére bocsátani. Itt bukkant elő a magyar haderő gyengesége: a Velencével már Károly Róbert uralkodása alatt folytatott háborúskodás miatt bizonytalanná vált a tengerpart birtoklása, így nem volt hely és alkalom a tengeri haderő kifejlesztésére. Mindössze egy gályán és néhány silány bárkán kelt át hirtelen az Adrián és lépett másodszor Nápoly földjére 1350 áprilisában a királyi sereg, élén a lovagok színe-java: „Gilét fia Miklós nádor, ennek fiai, János és Domonkos lovagok - és öccse, Gilét fia János. Továbbá Tót Lőrinc fia Miklós meg öcscsei, Lőkös és Bertalan. Továbbá Bebek fiai, István és György. Szécsi Miklós, Tamás vajda fia, Konia. Lackfi András vajda és öccsei, Miklós, Pál és Mihály. " Szent György napján, szállt hajóra Zenggben, és nyolcadnapra, tehát április 30-án kötött ki Ortonában. Hosszasan időzött ezután, Szent Antal hitvalló napján, azaz június nyolcadikán még Barlettában voltt, megvárva az utána még számos lovaggal és kétezer magyar vitézzel érkező Lesták királyi udvarmestert, aki „...sokezer ezüstmárkát hozott magával, kétezernél is több arany és ezüst edényt, s bőven kincset a királyi méltósághoz illő költségekre. Nem hallgathatom el, ez a Lesták annyira hü volt a királyhoz, hogy ha nem buzgólkodik annyira, meginoghatott volna a király tekintélye. A király nagyon kegyesen fogadta őt, és szolgálatát méltóképpen megjutalmazta. "

39 Bőven osztotta a zsoldot a szolgálatába szegődött négyezer bőrsisakosnak, akik nagy részét azonban hűtlenség miatt később mégis elbocsátotta, sokukat megöltek Lackfi katonái, fegyvereiket pedig a hadi szabályok szerint zsákmányul ejtették. Az Avignonból visszatért Tarantói Lajos ellen tizenötezer magyar, nyolcezer német lovas, és ötezer gyalogos indult Nápoly felé. Névtelen Minorita, XIII. fejezet.