Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A nápolyi hadjáratok
szolgáltak az úrasszonynak. Igen nyugalmas tengeri úton érkezett Apuliába: elébe jött fia, Endre király, hitvesével, Johanna királyné asszonnyal. Nagy, díszes ünnepséggel fogadták Erzsébet királyné asszonyt, s Szent Jakab apostol vigíliáján örvendezés közepette vonultak be mindnyájan Nápolyba. " Nem csak az események fordultak azonban drámaira, Küküllei ábrázoló művészete is megjeleníti az elkomorult hátteret. Túl sok időt töltött a királyné fia közelében, elfogyott a színlelés mézes mannája. Mire visszatért római zarándoklatáról, ahol kétszer is megtekintette „Krisztus képét", azaz Veronika kendőjét, elhervadtak a derűs és gondtalan mosolyok. „Mialatt tehát a királyné Nápolyban időzött, s látta, hogy menye, Johanna asszony emberi mértéket meghaladóan gőgös és nagyratörő, megkívánja a világi megtiszteltetést, férjétől, Endre királytól megvonja a királyi tiszteletet, azt egészen magának követeli, sőt többet mint ami megilleti, s csak arra törekszik, hogy Endrét megfossza a koronától és az országtól - amint ez be is következett: felindult Erzsébet királyné szíve, mert a fájdalom hegyes fullánkja érte. "' Nem titkolja tisztánlátását Küküllei a pápával kapcsolatban sem: „Mikor tehát a követek és küldöttek sokáig elidőztek Avignonban, mert a pápa úr alakoskodott, és nem akarta hozzájárulását adni a nevezett király megkoronázásához, látta a királyné és tanácsa, hogy hasznosabb lesz hazatérniük, mintsem céltalanul és hiába ott időzni. Az Úr ezerháromszáznegyvennegyedik évében Szent Mátyás apostol ünnepe táján, Endre fiát épségben és egészségben hagyva Apuliában, egész kíséretével Nápolyból Magyarország felé indult. Letért Bariba, ott imádkozott Szent Miklóshoz: adományokkal és ajándékokkal tisztelte meg. Nagyböjt közepe táján Manfredoniába érkezett, s mivel még nem voltak ott a hajók és a gályák, kénytelen volt a húsvétot ünnepélyesen ott megülni. Másnap aztán jött négy gálya, Endre király küldte a nagyságos magyar királynénak, anyjának szolgálatára. A királyné minden készletével és háza népével beszállt, s több más hajóval átkelt az Adria tengeren, és az isten segítségével megérkezett Zenggbe. A királyné tehát az említett időben tért vissza Apuliából Magyarországba, s elindulásának évfordulóján érkezett vissza palotájába, Visegrádra. Nagy ujjongással és örömmel fogadták fiai: Lajos úr, Magyarország királya és István herceg úr, továbbá az ország főemberei. " Érdemes kis időre elszakadni Küküllei János leírásától, és a sorok között olvasni. Nagyon hosszú volt az út, amire Erzsébet királyné asszony „férfias lélekkel" elszánta magát. A visegrádi palotából indulva Szlavónián és Horvátországon át haladt a lovagok, bárók és udvarnokok által kísért hintó- és szekérsor, rajtuk a királynéhoz illó tisztes háznéppel, a királynéi udvartartás úrasszonyaival és nemes leányaival, és a számos felszereléssel: a királynéi föhintóhoz tartozó málhásszekereken az 35 Küküllei János és a Névtelen minorita krónikája 1960. IV. fejezet.