Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A nápolyi hadjáratok

szolgáltak az úrasszonynak. Igen nyugalmas tengeri úton érkezett Apuliába: elébe jött fia, Endre király, hitvesével, Johanna királyné asszonnyal. Nagy, díszes ünnepséggel fogadták Erzsébet királyné asszonyt, s Szent Jakab apostol vigíliáján örvendezés közepette vonultak be mindnyájan Nápolyba. " Nem csak az események fordultak azonban drámaira, Küküllei ábrázoló mű­vészete is megjeleníti az elkomorult hátteret. Túl sok időt töltött a királyné fia közelében, elfogyott a színlelés mézes mannája. Mire visszatért római za­rándoklatáról, ahol kétszer is megtekintette „Krisztus képét", azaz Veronika kendőjét, elhervadtak a derűs és gondtalan mosolyok. „Mialatt tehát a ki­rályné Nápolyban időzött, s látta, hogy menye, Johanna asszony emberi mértéket meghaladóan gőgös és nagyratörő, megkívánja a világi megtisz­teltetést, férjétől, Endre királytól megvonja a királyi tiszteletet, azt egészen magának követeli, sőt többet mint ami megilleti, s csak arra törekszik, hogy Endrét megfossza a koronától és az országtól - amint ez be is következett: felindult Erzsébet királyné szíve, mert a fájdalom hegyes fullánkja érte. "' Nem titkolja tisztánlátását Küküllei a pápával kapcsolatban sem: „Mi­kor tehát a követek és küldöttek sokáig elidőztek Avignonban, mert a pápa úr alakoskodott, és nem akarta hozzájárulását adni a nevezett király megko­ronázásához, látta a királyné és tanácsa, hogy hasznosabb lesz hazatérniük, mintsem céltalanul és hiába ott időzni. Az Úr ezerháromszáznegyvennegye­dik évében Szent Mátyás apostol ünnepe táján, Endre fiát épségben és egés­zségben hagyva Apuliában, egész kíséretével Nápolyból Magyarország felé indult. Letért Bariba, ott imádkozott Szent Miklóshoz: adományokkal és ajándékokkal tisztelte meg. Nagyböjt közepe táján Manfredoniába érkezett, s mivel még nem voltak ott a hajók és a gályák, kénytelen volt a húsvétot ün­nepélyesen ott megülni. Másnap aztán jött négy gálya, Endre király küldte a nagyságos magyar királynénak, anyjának szolgálatára. A királyné minden készletével és háza népével beszállt, s több más hajóval átkelt az Adria ten­geren, és az isten segítségével megérkezett Zenggbe. A királyné tehát az em­lített időben tért vissza Apuliából Magyarországba, s elindulásának évfor­dulóján érkezett vissza palotájába, Visegrádra. Nagy ujjongással és öröm­mel fogadták fiai: Lajos úr, Magyarország királya és István herceg úr, to­vábbá az ország főemberei. " Érdemes kis időre elszakadni Küküllei János leírásától, és a sorok között olvasni. Nagyon hosszú volt az út, amire Erzsé­bet királyné asszony „férfias lélekkel" elszánta magát. A visegrádi palotából indulva Szlavónián és Horvátországon át haladt a lovagok, bárók és udvar­nokok által kísért hintó- és szekérsor, rajtuk a királynéhoz illó tisztes ház­néppel, a királynéi udvartartás úrasszonyaival és nemes leányaival, és a számos felszereléssel: a királynéi föhintóhoz tartozó málhásszekereken az 35 Küküllei János és a Névtelen minorita krónikája 1960. IV. fejezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom