Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Czeglédy Ilona DIÓSGYŐR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN - A nemzetségi vár

CZEGLÉDY ILONA DIÓSGYŐR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN A Bányabükk-hegy lábánál, a Szinva-völgy síkságából - a lillafüredi völgy bejárónál - szigetszerű szikladomb emelkedik ki. A domb körül meleg vizű források fakadnak, patakmeder, természetes árokrendszer veszi körül a sziklabércet, amelyből a víz egykor halastóba gyűlt össze. A Bükk hegység fenyő- és bükkfákkal szegélyezett környezetében, a diófáktól övezett mészkődombon áll a középkori vár messziről szembetűnő romja, tőle északnyugatra a falu és az egykori pálos kolostor ma már erősen átalakított maradványa. Magyarország műemlékei között rangos hely illeti meg Diósgyőr várát. Miskolc tőszomszédságában, a Bükk kapujában épült ki a várból, kolostorbóljobbágyfaluból, illetve várbirtokból álló együttes. A középkori Miskolc város - az Alföld és a hegyvidék találkozásánál országutak csomópontjában létesült gazdasági, kereskedelmi település volt; a tokaj-hegyalj

ai borforgalom központja, ellenőrzése alatt állott a Felvidékre, illetve Lengyelországba vezető országút. A hely őstörténetére csupán következtetni tudunk hidrogeológiai felmérések-kutatások

1 és régészeti feltárások" segítségével. A NEMZETSÉGI VÁR Diósgyőrről az első írásos források a XIII. századból valók, de minden bizonnyal sokkal korábbi tényeket rögzítenek. Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője (valószínűleg Péter győri püspök) említi először a XIIXIII. század fordulóján kelt krónikájában Diósgyőrt a következőképpen: „...dux dedit Bungernec patri Borsu terram magnam a fluvio Topulcea usque ad fluvium Souyou, quae nunc vocatur Miscoucy, et dedit ei Castrum, quod dicitur Geuru, et illud Castrum filius suus Borsu cum suo Castro, quod dicitur Borsod, unum fecit comitatum." (A vezér Böngér fia Borsnak adományozta a nagy földet a Tapolca folyó vizétől a Sajóig, amelyet most Miskolcnak neveznek, és neki adta a várat, amelyet Győrnek mondanak és ezt a várat Bors saját várával Borsoddal egy vármegyévé tette.)

3 Anonymus tudósí1 Juhász Antal, Geodéziai felmérések a diósgyőri vár vizesárkában. Miskolc 1967 (Kézirat). 2 Dr. Saád Andor, majd Hellebrand Magdolna ásatása a diósgyőr-tapolcai barlangnál. 3 Szabó Károly, Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről. Bp. 1892. 34 1.; Anonymus, Gesta Hungarorum. Ford. Pais Dezső. Bp. 1975. 31., 149. 1.