Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Az Anjouk kora - történelmi kitekintés Diósgyőrből

Kopasz, Kán László, Kőszegi Henrik, Ákos nembeli István. Az utódlás körüli viszály csak jól jött számukra, mivel gyakorlatilag teljesen függetleníthették magukat mindegyik uralkodójelölttől. Ákos nembeli István III. András közeli híve volt: halála után először Vencelt támogatta, majd 1304-től Károly Róbert mellé állt. 1301-ben először Carobertót koronázták meg Esztergomban. A Székesfehérvárott Őrzött Szent Koronát azonban néhány hónappal később Vencel fejére helyezték. Ő 1304-ben helyzetét reménytelennek ítélve hazatért Csehországba, a trónról lemondott egy harmadik, Ottó bajor herceg javára. A javakorabeli herceg is az Árpádoktól való volt: anyja Erzsébet, IV. Béla lánya. Ottó volt az, aki még a koronát is elvesztette egy csobolyóba rejtve, amint a Képes Krónika is ábrázolja. 1307 végére Károly Róbert végre egyedüli jelöltnek maradt. Sikerét kitartásának, és nem utolsósorban a hathatós pápai diplomáciának köszönhette. 1309-ben másodszor is megkoronázták Budán, de az igazi, minden feltételnek megfelelő koronázás a harmadik volt, 1310. augusztus 27-én Fehérvárott. I. Károly néven uralkodott, a Róbert nevet Magyarországon nem használta, ezért kiváltképpen helytelen őt „Róbert Károly"-nak nevezni. A pápa támogatásával is folytatott ügyes politikával az ifjú uralkodó megpróbálta a viszonyokat békésen rendezni: maga mellé állította a főurak garázdálkodásai által sújtott kisebb birtokos nemeseket, és a városi polgárokat. Utóbbiak segítőkészségének szép példáját ábrázolja a Képes Krónika a rozgonyi csata megjelenítésében. A Kassa melletti Rozgonynál az Amadé fiakkal vívott csatában elesett a királyi zászlótartó is. A király a keresztesek zászlaja alatt harcolt tovább, a csata sorsát a kassaiak döntötték el, akik a kellő pillanatban az Anjou liliomos zászlóval kivonultak a város falai közül. A harcok során többször előfordult, hogy ugyanazon nemzetségek különböző ágai egymással szemben harcoltak. így Károly Róbert győzelme után az új méltóságok lényegében a korábban is vezető tisztségeket betöltő nemzetségek tagjai közül kerültek ki. Az Ákos nem azonban ekkor tűnt el a történelem süllyesztőjében... A felvidéki Szepeshelyen

27 fennmaradt egy falikép, mely felirata szerint pontosan datálható: 1317-ben készült, és Károly Róbert koronázását ábrázolja. A falikép nem királyi székhelyen és nem királyi megrendelésre készült, hanem viszonylag akkor is félreeső helyen, bizonyos Henrik szepesi prépost megrendelésére, abból az alkalomból, hogy a tartományurakat legyőző király ide készült látogatást tenni. Az ismeretlen festő a térdelő Károly Róbertet ábrázolta királyi öltözékben: díszes véretekkel szegélyezett palástban, hasonló övvel átfogott hosszú, bő ruhában. A képből vékony, A mai Szlovákiában található, Spisska Kapitula.