Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig

kényelmét nem kívánták az Ernyék az Újvárban sem nélkülözni. A lakótoronyhoz tehát épületszárny, és újabb torony épült, a várúr lakása a pallatium, a palota lett. Ebben már volt díszterem, családi tartózkodó, hálószobák, köztük a női lakosztály. Nem szabad elfeledkeznünk a konyhákról sem, bár ezek állhattak külön épületben is. A különálló épületrészeket magas fallal és kaputornyokkal vették körül. A vár legjobban védhető pontjára építették az öregtornyot, mely utolsó menedékül szolgált. Nem volt olyan nagy és erős, mint a lakótorony, hiszen csak az őrséget helyezték el benne. Torony, palota, kápolna és udvar együttesével kialakult a vár újabb típusa, amelynél a tornyok teste még a falakon belül áll. A diósgyőri „Újvárhoz" hasonló elrendezésű várakat az ország más vidékeiről is ismerünk: például Szigliget, Csobánc, Füzér korai periódusa.

1 Az Ernye várhoz köthető régészeti leletanyag meglehetősen kevés. Felmenő fala egyedül a délkeleti torony melletti helyiségben maradt meg, egy ferdén, támfalszerűen épített rész. Ezt a falat a műemléki helyreállítás be is mutatja. Faragott kőanyag egyáltalán nem került elő, kivétel a kora gótikus formákat mutató kapuperselykő, és a bejárati híd pilléreinek szépen faragott kváderkövei. A korai vár kőanyagát minden bizonnyal beépítették a királyi vár falaiba. Szegényes a korai kerámiaanyag is: erősen bordázott falú edények töredékei kerültek elő az északi palotaszárnynál megtalált korai várfal tetejéről, ugyanitt 10 db apró elefántcsont gyöngyöcske is hevert. A várbelsőben a Nagy Lajos kori építkezések a legtöbb helyen újra lehatoltak majdnem a szikláig, nagyon sekély maradt az a korai feltöltés, melyben leletanyag előfordulhatott. Több emlékét őrizte meg a XIV. század eleji életnek a kút, a vizesárok és a külsővár: háztartási edények, köztük egy fenékbélyeges XIII. század eleji darab, kályhaszemek formájában. A kútból egy ép, rózsaszínes anyagú, vékony falú, korongolt, kihajló peremű, vállán rovátkolással díszített fazék került ki, több egyszerű mécses töredéke, gombos fedők, egy fehér színű, pohár alakú kályhaszem, valamint sokféle háziedény töredéke.

20 Vannak olyan kutatói vélemények is, melyek szerint a dédesi vár megépítése (1254) után Diósgyőrben is gyors ütemben megindultak az építkezések, és a nemzetségi várnak 1274-75-re készen kellett lennie.

21 Az építkezések és a kolostoralapítások a hely „rezidencia"-jellegét is kívánták hangsúlyozni, melyhez fejlett település is kellett hogy tartozzon. Diósgyőr falu ekkor a Szinva partján, a plébániatemplom környékén helyezkedett el, gazdasági erejét a föld- és szőlőművelés, és a fejlődő malomipar adta. 19 Czeglédy /., 1988. 92. 1. 20 Czeglédy /., 1988. 93. 1. 21 Fiigedy E., 1977. 124. 1. Gerő László véleménye szerint 1262-1270 között épült. Gerő L., 1975.