Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig

takaríthatták el a tatárjáráskor elpusztult föld-fa konstrukciójú gyűrűvárnak a maradványait. A Képes Krónika miniatúrái közül a hunok bejövetelét ábrázoló jelenet hátterében magas sziklákon épült kisvárak és lakótornyok különböző típusai láthatók, szögletes és kerek tornyokkal, pártázatos orommal és sátortetővel. Hasonló várakkal koronázott sziklacsúcsok előtt történik a magyarok bevonulása is, a kép középpontjában, egy kerek szikladombon hatalmas kváderekből rakott, kör alakú, pártázatos kiképzésű körítőfallal övezett, egyetlen tornyos kisvár áll. A későbbi miniatúrákon ábrázolt várak már a kifejlett, legtöbbször négytornyos típust jelenítik meg. A korai várak a Krónika keletkezésének idején még léteztek, bár már korszerűtlennek tűntek az újabban épült, tágasabb és hatalmasabb társaik mellett. Ábrázolásukkal valószínűleg azt kívánja jelezni a festő, hogy az előterükben lezajló események a régmúltban történtek. A Képes Krónika miniatúráit elemző kutatók véleménye szerint a festő a lakótornyokat, várakat azonos séma szerint ábrázolja. Megjegyzik, hogy műemléki anyagunkban ezekhez hasonlóak nem fordulnak elő, feltételezhetően mintaképekről, korábbi képtípusokról másolta őket. O lOm Az. Ernye-féle vár alaprajza (Ferenczy Károly rajza) Milyen lehetett az Ernyék építette első kővár? A 1960-63-ban feltárt ovális alaprajzú vár azt mutatja, hogy a várdombon épült első falazott kővár kiforrott nagyvonalú példája volt a korai vártípusnak és 2000 m

2 belső, 4000 m

2 külső, összesen 6000 m

2 beépített területével a korszak egyik legna-