Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A kezdetektől az Ákosok váráig

létrejött várfal kifelé meredek, befelé pedig rézsüs volt. A sáncok valaha jóval magasabbak lehettek a mai 5 m-nél, tetejükön még palánk is állhatott. A várat három oldalról a Bódva és mocsarai védték, (csakúgy, mint a diósgyőri szikladomb erősségét a mocsarak és a Szent György források vize) bejárata délről nyílhatott. Az államalapítás korának legtöbb vára a borsodihoz hasonló módon épült. A kor haditechnikájához viszonyítva ezek a várak bevehetetlenek voltak. Hamis tehát az a nézet, mely kezdetlegesnek igyekszik feltüntetni őket, ezt igazolja a kor szóhasználata is: tekintet nélkül az építőanyagra, a várakat a latin Castrum szóval jelölték. A földvár belsejében kirajzolódtak egy X. századi falu kisebb házai és kemencéi, valamint egy épület kő alapozása, mely a közösség vezetőjének háza lehetett Különösen figyelemreméltóak a várbelső területén előkerült un. bordás nyakú edények, melyek a honfoglaló magyarsággal jelentek meg a Kárpát-medencében, eredetük a magyarság előző szállásterülete felé mutat. A Borsodi földvárban feltárt település jelenleg az egyetlen, biztosan X. századi falu, amelyet a Kárpát-medencében sikerült feltárni. A leégett falu helyén épült fel a XI. században a gerendavázas szerkezetű sánccal védett földvár, melynek közepén ott állt az esperesi templom, ennek korát az omladékai közül előkerült Salamon dénár határozza meg.

8 Bors személyét illetően semmilyen hiteles történeti adattal nem rendelkezünk. Éppúgy lehetett Anonymus honfoglaló vezére, mint a vár első ispánja. A történeti Borsod megye egyike a Szent István által létrehozott megyéknek. Területe, határai napjainkig nem változtak. A megye élén álló ispán feladata volt az adószedés, a bíráskodás, és a katonáskodás megszervezése. Az ispáni várban helyezték el a katonaságot is, melynek ellátása a várak várbirtokokat kaptak, a birtok népei szolgáltatták az élelmet, a fegyvert, ruházatot az ispán és katonái számára. Anonymus értelmezése szerint a diósgyőri földvár is a borsodi ispánság várbirtoka lehetett. A földvárkutatás során felmerült kérdések egy részére a borsodi földvár eddigi ásatási eredményei máris választ adnak. Bizonyossá vált, hogy az erődítmény csak a XI. században épült, az ispáni központhoz tartozó épületek pedig a váron belül helyezkedtek el. Az ugyanitt feltárt X. századi településnek nincs összefüggése a későbbi ispáni központtal, csak a hely azonos. A magyarországi X. századi várépítészet meglétét több, a témával foglalkozó kutató is kétségbe vonja. A borsodi földvár és a nála lényegesen kisebb jelentőségű diósgyőri „gyűrűvár" egyaránt a tatárjáráskor pusztulhatott el. Győr 1271-ben már az Ákos nembéli Ernye bán birtoka. A magát és utódait egyszerű sorból országos méltóságig felküzdő Ernye IV. Béla királyunk feltétlen híveként jutott az adományhoz. A hagyomány szerint saját x WolfM., 1999. 321-322.