Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE - Az erődített vár

A díszedények a XV. századi fazekasok magas szakmai tudását bizo­nyítják. A diósgyőri kerámiaanyag fontos csoportját képezik a reneszánsz díszedények. Kiemelkedően szépek az úgynevezett szamócás díszü edények, valamint a sárkánytarajos díszítésű korsók. A konyhaedények között megje­lennek a vegyes mázas korsók, kancsók és tányérok, a máz mellett más díszí­tőmotívumot, geometrikus, ornamentális figurális rajzokat is alkalmaznak. Megjelenik a kályhacsempék egy sajátos csoportja: a négyszögletes kályhaszemek továbbfejlődtek középső, bemélyedő részükbe félgömb alakú formát illesztettek. Nagyobb méretűek, mint az egyszerű négyszögletes kályhaszemek, faluk vastagabb, általában zöld ólommáz bevonatúak, a göm­bös részre kis címerpajzsokat applikáltak. A kályhacsempéken a XV. században tért hódít a való élet, az udvari, a lovagi élet ábrázolása, lovagok, vadászok, királyi párok. Ennek számos jelét találtuk meg Diósgyőrben is, például az úgynevezett „lovag alakos" kályha­típus csempetöredékei: címerpajzsot tartó angyal, gótikus épület homlokza­tát ábrázoló csempe stb. Gyakori az áttört mérműves díszítés, a félhengeres bemélyedésekben kis szobrok jelennek meg. AZ ERŐDÍTETT VÁR A XVI. század elejétől a tüzérségi fegyverek elterjedésével párhuzamo­san, majd pedig a török fenyegető közelségétől sarkallva megerősítették az ország várait, 14 így került sor a diósgyőri vár támadásoknak legjobban kitett északi oldalának átépítésére is. A karcsú, magas tornyok és falak már nem feleltek meg a korszerű hadászati követelményeknek. A falak mögötti fal­szorosokat földdel kellett feltölteni - amint ezt a nyugati falszorosnál jól láthattuk. Az északi falszoros védőművei közül elsőnek a rondella épült meg, mely a század első évtizedeiben egyike a legkorábbiaknak Magyarországon. Ezt a háromnegyed kör alaprajzú építményt az északkeleti torony tövébe ül­tették, ahonnan legyezőszerűen tűz alá lehetett venni a Miskolc felől érkező és a vár bejáratának tartó támadót. A rondella építésénél még vigyáztak arra, hogy a várpalota építészeti együttese ne szenvedjen csorbát, és az északke­leti sarkon is elegendő hely volt az építkezéshez; még a régi kaputornyot sem kellett ezért lebontani, így a vár összképe érintetlen maradt. A rondella - 4 m-es falvastagsággal, 10 méter sugarú környi területet foglalva el - háromszintes épülettömegben emelkedik. Két alsó szintjét sza­kállas puskák számára képezték ki, kettős és hármas lőrésekkel; teraszán 4-6 Gerő, 1975. 36.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom