Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE - A királynéi birtok

ték és építették a falszövetbe. A gyilokfolyosó burkolata gondos munkával vastag kőlapokból készült, s ez több helyen megmaradt. A folyosók lefedéséhez szükséges gerendafészkeket azonban utólag vésték bele a falakba; jól látható ez a tornyok falain.

11 A külsővárban levő ikerkaputorony-építmények nyílászárói már szinte mind XV. századi műformákat mutatnak, ilyen a „gyíkos kapu" a déli falszorosban. Az északnyugati falszorosban feltárt 70 m

2 alapterületű konyhaépítmény és a mellette talált „tárház" (kulcsárház) is későbbi a XIV. századnál. A folyamatos királyi építkezés reprezentáns emléke a hatalmas Mátyáscímer, melynek előkerülési körülményeit a feltárásnál részletesen ismertettük; ezek arra utalnak, hogy valószínűleg a lépcsőtoronyban, a bejárat táján volt beépítve. A Mátyás király és Beatrix királyné diósgyőri tartózkodásait jelző történeti forrásanyag mellett színvonalas reneszánsz kőanyag bizonyítja, hogy a vár fenntartása, továbbdíszítése folytatódott az ő uralkodásuk alatt is. Ennek legékesebb tárgyi bizonyítéka az a töredékes mivoltában is jelentős műtárgy - egy fehér márványból készült oltár -, amelyet a szakirodalom „diósgyőri Madonna" néven ismert meg. A nagyobb töredék 1898ban a pálos kkolostor külső falából került elő, a másik, kisebb darab 1959ben a vár keleti palotaszárnyának omladékából. Balogh Jolán, a magyar reneszánsz jeles kutatója, a márványreliefet Giovanni Dalmata (Johannes Duknovich de Tragurio); Mátyás kiváló szobrásza műveként ismeri el, kételyének ad kifejezést a töredékek összetartozását illetően. E helyütt, anélkül, hogy sorra vennénk a művészettörténeti, stíluskritikai érveket és ellenérveket, amellett foglalunk állást, hogy a „diósgyőri Madonna"-oltár valamennyi töredéke egy oltárhoz tartozott, és ez az oltár a diósgyőri vár kápolnájának területén állott. Az oltár állíttatása mindenképpen a királyi családhoz köthető.

12 Az is valószínű, hogy Dalmatán kívül a királyi építőműhely más tagjai is dolgoztak a várban vagy máshol, a vár számára. Arra vonatkozóan, hogy a diósgyőri várban a királynéi birtoklások ideje alatt építőtevékenység folyt volna, írásbeli adatunk csak későbbről maradt fenn, de ezek korábbi tevékenységet is jeleznek. A történeti részben már említettük Anna királyné 1503. évi oklevelét, melyben felmentést ad a miskolci jövevényeknek az 11 Ferenczy Károly építész megfigyelése, amelyet ezúton is köszönök. Egyes kutatók változatlanul kételkednek a reliefek összetartozásában. Lásd Joó Tibor-Sólyom Dezső, A diósgyőri pálos kolostor. HOME XII (1973) 108-109.1. A szerző figyelmen kívül hagyja az irodalomból ismert tényt, hogy a nagyobb töredéket a pálos kolostor külső falából bontották ki. Nem tartom lehetségesnek, hogy az oltárt áthelyezték, inkább azt látom bizonyítva, hogy a vár faragott köveit is meszszire elhurcolták építőanyagként, köztük akár olyan töredéket, mint a diósgyőri Madonna. A minorita kolostorba is beépítették a diósgyőri várkápolna gótikus faragványait, vagy lásd a ragályi kastélyba elhurcolt feliratos (MARIA REGINA 1526) kövek említéseit.