Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE - A királynéi birtok

ték és építették a falszövetbe. A gyilokfolyosó burkolata gondos munkával vastag kőlapokból készült, s ez több helyen megmaradt. A folyosók lefedé­séhez szükséges gerendafészkeket azonban utólag vésték bele a falakba; jól látható ez a tornyok falain. 11 A külsővárban levő ikerkaputorony-építmények nyílászárói már szinte mind XV. századi műformákat mutatnak, ilyen a „gyíkos kapu" a déli falszorosban. Az északnyugati falszorosban feltárt 70 m 2 alapterületű konyhaépít­mény és a mellette talált „tárház" (kulcsárház) is későbbi a XIV. századnál. A folyamatos királyi építkezés reprezentáns emléke a hatalmas Mátyás­címer, melynek előkerülési körülményeit a feltárásnál részletesen ismertet­tük; ezek arra utalnak, hogy valószínűleg a lépcsőtoronyban, a bejárat táján volt beépítve. A Mátyás király és Beatrix királyné diósgyőri tartózkodásait jelző történeti forrásanyag mellett színvonalas reneszánsz kőanyag bizo­nyítja, hogy a vár fenntartása, továbbdíszítése folytatódott az ő uralkodásuk alatt is. Ennek legékesebb tárgyi bizonyítéka az a töredékes mivoltában is je­lentős műtárgy - egy fehér márványból készült oltár -, amelyet a szakiro­dalom „diósgyőri Madonna" néven ismert meg. A nagyobb töredék 1898­ban a pálos kkolostor külső falából került elő, a másik, kisebb darab 1959­ben a vár keleti palotaszárnyának omladékából. Balogh Jolán, a magyar re­neszánsz jeles kutatója, a márványreliefet Giovanni Dalmata (Johannes Duk­novich de Tragurio); Mátyás kiváló szobrásza műveként ismeri el, kételyé­nek ad kifejezést a töredékek összetartozását illetően. E helyütt, anélkül, hogy sorra vennénk a művészettörténeti, stíluskritikai érveket és ellenérve­ket, amellett foglalunk állást, hogy a „diósgyőri Madonna"-oltár valamennyi töredéke egy oltárhoz tartozott, és ez az oltár a diósgyőri vár kápolnájának területén állott. Az oltár állíttatása mindenképpen a királyi családhoz köt­hető. 12 Az is valószínű, hogy Dalmatán kívül a királyi építőműhely más tagjai is dolgoztak a várban vagy máshol, a vár számára. Arra vonatkozóan, hogy a diósgyőri várban a királynéi birtoklások ideje alatt építőtevékenység folyt volna, írásbeli adatunk csak későbbről maradt fenn, de ezek korábbi tevé­kenységet is jeleznek. A történeti részben már említettük Anna királyné 1503. évi oklevelét, melyben felmentést ad a miskolci jövevényeknek az 11 Ferenczy Károly építész megfigyelése, amelyet ezúton is köszönök. Egyes kutatók változatlanul kételkednek a reliefek összetartozásában. Lásd Joó Tibor-Sólyom Dezső, A diósgyőri pálos kolostor. HOME XII (1973) 108-109.1. A szerző figyelmen kívül hagyja az iro­dalomból ismert tényt, hogy a nagyobb töredéket a pálos kolostor külső falából bontották ki. Nem tartom lehetségesnek, hogy az oltárt áthelyezték, inkább azt látom bizonyítva, hogy a vár faragott köveit is mesz­szire elhurcolták építőanyagként, köztük akár olyan töredéket, mint a diósgyőri Madonna. A minorita kolostorba is beépítették a diósgyőri várkápolna gótikus faragványait, vagy lásd a ragályi kastélyba el­hurcolt feliratos (MARIA REGINA 1526) kövek említéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom