Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

A vár és környéke ősidők óta emberlakta terület. A kőkorszak embere számára az első hajlékot az ideális természeti adottságokkal rendelkező hegyes-dombos területen a barlangok nyújtották. A barlangoktól délre szigetszerűen emelkedik ki egy kb. 100 m átmérőjű, 18,5 m magas szikladomb, amelyet természeti adottságai alkalmassá tettek, hogy az ember korán állandó lakhelyül válassza és megerősítse. IdeáO 10 m A diósgy-őri vár régészeti alaprajza (feketével jelölve a szikláig végzett feltárás) lis védelmet biztosítottak a környező hegyek, előnyös volt a vízben gazdag vidék - minden adottság megvolt arra, hogy itt várat emeljenek. A bronz- és vaskori leletek, amelyek a feltárás során előkerültek - főképpen a szikladomb déli, délnyugati részéről - arról tanúskodnak, hogy itt már a bronz- és vaskorban emberi település lehetett. Arra vonatkozóan, hogy ekkor miképpen erősítették meg a szikladombot, nyomaink sincsenek.