Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Czeglédy Ilona DIÓSGYŐR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN - Az erődített vár

Diósgyőrben akkorra már, bizonyára a gyakori tulajdonosváltások miatt is, nem lehetett valami jó dolga az embereknek. Ezt tanúsítja például Alagi István levele Melith Istvánhoz, melyben 1581. szeptember 19-én azt írja Diósgyőrből, hogy régi gazdája küldjön neki egy paripát és némi pénzt, hogy elmehessen Diósgyőrből, mert „én ezt az urat tovább nem akarom szolgálni".

120 1588-ból egy jelentés szól a magyarországi végvárak állapotáról, mely Diósgyőr és Sirok váráról elég szomorú képet fest: Diósgyőrben a tető hiányos, restaurálásról szó sincs, ez a legszebb királyi épület romos, nagy munkával lehetne csak helyrehozni.

121 1594-ben Nyáry Pál (volt egri kapitány) lett a diósgyőri várkapitány, aki megkísérli a szepesi kincstártól a vár szükségleteit beszerezni - nem túl nagy sikerrel.

122 Az 1596. évi adóösszeírás Miskolcot Diósgyőrhöz tartozónak mondja.

123 1597- ben Homonnai István a vár erőtlenségéről panaszkodik a megyének: a XVI. században egyre használhatatlanabbá vált a vár, de segítséget nem kapott.

124 1598- ban így szól az adóösszeírás: „turcis subjecti",

125 ebben az évben Szendrőt, Ónodot és Diósgyőrt feldúlták.

126 1600- ban Miskolc a diósgyőri várhoz tartozik 285 házzal, a töröknek alávetve; Diósgyőrnél csak Parasznya és Rádistyán van említve.

127 1601- ben Miskolcnak csak 173 háza van - török uralom alatt.

128 1602- ben Miskolcnak csak 165 háza van - török uralom alatt.

129 1602ben, majd 1604-ben és 1608-ban az országgyűlés Borsod és Torna megyéket kötelezte a vár kijavítására.

130 1605- ben kelt magyar nyelvű oklevélből értesülünk arról, hogy Diósgyőr ekkor Nyáry Pál kisvárdai kapitány birtoka.

131 1606- ban Szalay Ambrus Diósgyőrből számol be Nyáry Pálnak, hogyan sikerült begyűjtenie a borokat és elhelyeznie „a keőlikban" (pincében) ura 132 szamara. Ugyanebből az esztendőből való egy fogolycserét indítványozó oklevél is: Csapó Tamás diósgyőri „szabados" lakos kéri urát, Nyáry Pált, hogy 120 OL P 707. rksz. 576. No 2371. 121 Révai Ferenc jelentése a magyar végvárak állapotáról 1588-ban. TT 1894. 44. 1. 122 OLE 252. rksz. 3191. (Diósgyőr, 1594. VI. 3.) 123 OLE 158. DC IX. 355. p. 124 Dümmerling, 1958. 7. 1. 125 OLE 158. DC IX. 369. p. 126 OLE 158. DC IX. 371. p. 127 OLE 158. DC IX. 382. p. 128 OLE 158. DC IX. 390. p. 129 OLE 158. DC IX. 399. p. 130 Dümmerling, 1958. 7. 1. 131 OL P 707. rksz. 532. No 8060. (Kisvárda, 1605. IV. 19.) 132 OL P 707. rksz. 532. No 8252.