Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Békebeli haditorna - a vadászat

A nagy királyi vadászatok alkalmával, élen a királyi párral felkerekedett az egész udvar. Követte őket a vadászok, solymászok, agarászok, apródok, lovászok, szakácsok és szolgák egész hada, nem maradtak el az udvari kancellária jegyzői, valamint az udvari papság is. Kálmán király első törvényének 68. fejezete tiltotta meg a szentségek kiszolgáltatását nem megszentelt helyeken, többek között a vadászaton. Misét mondani csak felszentelt helyen szabad. Hanem, ha valami szükség azt kívánná, máshol és akkor is sátor alatt vagy más tiszta helyen mondják, de azt is csak úton, utazás közben, nem vadászaton és soha kézi oltár nélkül...Nem véletlen tehát, hogy a későbbi nagy vadászterületek mindegyikén, vagy annak közelében megtaláljuk a kolostorokat, így Diósgyőrben és Dédesen is a pálosokat. Itt megnyugodhatott a vadászat által felzaklatott lélek, és élhetett a középkor embere annak a különös kettősségnek, mely révén a vad és véres események mellett jól megfért a keresztényi áhítat és könyörületesség. A kürtösök, trombitások, és a mulattatók, az igricek és jokulátorok sem hiányozhattak a vadászat sokadalmából. A nagy vadaskertek környékén mindig ott voltak a mulattatók falvai és birtokai, így volt ez Borsodban is: Igrici, és talán Hejőkürt, Tiszadob településneve jelzi hajdani lakóhelyüket. Az 1400-as évek elejéről, Zsigmond korából maradtak fenn királyi vadászatok leírásai. Egyik körvadászatának ünnepségein nem kevesebb, mint nyolcvanhat királyi kürtös vett részt. Egyik legfényesebb bevonulása az akkor spanyol fennhatóság alatt levő Perpignanba történt: menete élén négy fegyvernök haladt, kezükben buzogánnyal. Huszonöt lovas követte őket, három kürtössel. A király előtt haladó herold hegyével felfelé tartott kardot vitt, annak jeléül, hogy az uralkodó nem hazai földön jár. Hat gazdagon öltözött apród vette körül, majd negyven lovas apród, hat lovas kürtössel, a kürtöket címeres zászlók díszítették. Zólyom volt az első kőfalakkal és kapukkal körülvett királyi vadászterület, megtalálható még illetve rekonstruálható a Buda-nyéki vadászkastély körüli vadaskert kerítése is. Itt lelte halálát Nagy Lajos leánya, Mária királynő, aki annyira szerette a vadászatot, és a magányt, hogy viselősen is felült lovára, mely aztán egyedül poroszkált haza estére. így indultak a fiatal és sokat szenvedett királynő keresésére, és találták meg holtan idő előtt megszületett gyermekével együtt. A diósgyőri vadaskert kerítését, mint a palotaszárnyak leomlott falainak nagy részét, elhordta a környék népe. A várat körülvevő település utcáinak és házainak elhelyezkedéséből következtethetünk, meddig terjedt az a vadaskert, melyről 1536-ban Oláh Miklós a következőket irt: ...tavasz táján a várkastély közelében álló fákról szóló fülemüléknek és más madárkáknak énekét gyönyörködve csodálják a termek lakói. A vár alatt a hegyekből sebes patak rohan alá pisztráng-lazacokkal és finom halaknak sokaságával.