Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Békebeli haditorna - a vadászat

Solyntász alakja Az allovászmesterek lehettek a királyok személyes fővadászai, legaláb­bis ez sejthető Nagy Lajos korában Bessenyő Jánosról, akit az emlékezetes medvebaleset után 1369-ben Zólyomban újra a király mellett említenek a források, majd újabb 10 év múlva Márianosztrán, a király idős korában leg­inkább kedvelt vadásztanyáján is igen kegyelt személyként van jelen. 1382­ben egy oklevél miles et familiáris Serenissimi Principis Lodovici Ungarie Regis - azaz mint Nagy Lajos király testőrzőjét és belső emberét említi. A Képes Krónika miniatúrái között számtalan vadászjelenet található. A Nagy Lajos kori udvari viseletben lévő vadászok mellett megtaláljuk a ku­tyákat is: a Hunor és Magyar vadászjelenetét bemutató képen, pórázon ve­zetett fehér vizsla vagy komondor látható, és egy ugyancsak pórázon tartott barna vizsla, valamint egy zsemleszínű, foltos szelindekféle. A gyalogos va­dászok dárdával indulnak a szarvas vadászatra. Ugyanezeket a fajtákat lát­hatjuk a runkelsteini vár vadászjelenetet ábrázoló falfestményén, ahol meg­jelenik a vadászatok elmaradhatatlan résztvevője, a kürtös is, aki sodrott zsi­negü pórázon vezeti a foltos, lógó fúlü szelindeket, miközben szájához emeli a vadászkürtöt. Háta mögött a lovas megfeszített reflexíjából hatalmas, sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom