Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Czeglédy Ilona DIÓSGYŐR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN - A királynéi birtok

vát, Abodot, Lugnát stb.). Mária királynő oklevelekben kényszerült nyug­tatni embereit, hogy járandóságukat kiegyenlíti. 1388-ban Mária Perényi Péter várnagyot biztosítja, hogy a Miskolc város telepesei és egyéb népe ál­tal lefizetett 300 Ft-ot Oláh János uradalmi tisztjének lefizette. 41 A diósgyőri Corpus Christi-kolostort ők is megerősítik jogaiban, 42 1390­ben, illetve 1406-ban ebben az oklevélben említik először magyar nyelven a „feketeerdew" (Fekete erdő) nevü erdőrészietet. Zsigmond király már nem­csak a diósgyőri uradalommal törődik, hanem Miskolc városának is ad ked­vezményeket, illetve szentesíti szokásjogaikat - akár saját birtoka kárára is. Zsigmond 1399. április 18-i pátense szól arról, hogy várnagya ne kor­látozza a miskolciakat abban, hogy házépítésre, mészégetésre, házi szükség­letre fát vigyenek a közeli erdőből. 43 Ő maga és családja többször megfor­dult a várban, de főként csak akkor, ha érdekei így kívánták, amikor a len­gyel Jagellókkal készült egyezkedni. 1412-ben például hosszabb ideig tartóz­kodott Diósgyőrben a király. Innen adta ki az Olaszországra vonatkozó intéz­kedéseit és a velencei háborút tárgyaló iratait is. 44 Zsigmond itt köt szövet­séget három bajor herceggel, egy görtzi gróffal (1412. május 5-én) Frigyes ausztriai herceg ellen. 1412-ben Ulászlóval együtt tartózkodott a várban. A KIRÁLYNÉI BIRTOK 1424-ben Zsigmond a várat Borbála királyné udvartartására rendelte. 45 Ettől kezdve Diósgyőr vára a mindenkori királynék birtoka lett. 1439-ben Albert király már az országgyűlés megegyezésével Diósgyőr várát minden tartozandóságával - mely Borbála özvegy királynéé volt, „de amelyeknek további birtokára ő magát [tudniillik Borbála] a hon ellenségei­vel való összesző vétkezése által érdemtelenné tette" - saját feleségének, Er­zsébet királynénak adományozta 46 Albert feleségének, Erzsébetnek emlékét Diósgyőrben a fenti okleveles említés mellett még egy közvetett tárgyi bizo­nyíték is megőrizte. A XIX. század utolsó éveinek „érdeklődő" ásatásai so­rán került elő a diósgyőri pálosok erdejéből egy Erzsébethez kapcsolódó tár­gyi emlék, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvében nyoma maradt. Ez a tárgy Erzsébet egykori aranyozott ezüstszelencéje, amely olda­jy OL Dl 7272. (1387. V, 29. és VI. 8.) 40 Wenzel, Regeszták 74. sz, 41 OL Dl 77972.; Zichy Okmt. IV. 303. sz. 42 OL Dl 8835.; Wenzel, Regeszták 83. sz. 43 Wenzel, Regeszták 103., 104., 105. (1412. V. 2., V. 3. és V. 5.) 44 Wenzel, 1872. 20.1. 4Í Wenzel, 1872. 20.1. 46 Szendrei. Oklevéltár 1439. VI. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom