Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Czeglédy Ilona DIÓSGYŐR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN - A királynéi birtok

vát, Abodot, Lugnát stb.). Mária királynő oklevelekben kényszerült nyugtatni embereit, hogy járandóságukat kiegyenlíti. 1388-ban Mária Perényi Péter várnagyot biztosítja, hogy a Miskolc város telepesei és egyéb népe által lefizetett 300 Ft-ot Oláh János uradalmi tisztjének lefizette.

41 A diósgyőri Corpus Christi-kolostort ők is megerősítik jogaiban,

42 1390ben, illetve 1406-ban ebben az oklevélben említik először magyar nyelven a „feketeerdew" (Fekete erdő) nevü erdőrészietet. Zsigmond király már nemcsak a diósgyőri uradalommal törődik, hanem Miskolc városának is ad kedvezményeket, illetve szentesíti szokásjogaikat - akár saját birtoka kárára is. Zsigmond 1399. április 18-i pátense szól arról, hogy várnagya ne korlátozza a miskolciakat abban, hogy házépítésre, mészégetésre, házi szükségletre fát vigyenek a közeli erdőből.

43 Ő maga és családja többször megfordult a várban, de főként csak akkor, ha érdekei így kívánták, amikor a lengyel Jagellókkal készült egyezkedni. 1412-ben például hosszabb ideig tartózkodott Diósgyőrben a király. Innen adta ki az Olaszországra vonatkozó intézkedéseit és a velencei háborút tárgyaló iratait is.

44 Zsigmond itt köt szövetséget három bajor herceggel, egy görtzi gróffal (1412. május 5-én) Frigyes ausztriai herceg ellen. 1412-ben Ulászlóval együtt tartózkodott a várban. A KIRÁLYNÉI BIRTOK 1424-ben Zsigmond a várat Borbála királyné udvartartására rendelte.

45 Ettől kezdve Diósgyőr vára a mindenkori királynék birtoka lett. 1439-ben Albert király már az országgyűlés megegyezésével Diósgyőr várát minden tartozandóságával - mely Borbála özvegy királynéé volt, „de amelyeknek további birtokára ő magát [tudniillik Borbála] a hon ellenségeivel való összesző vétkezése által érdemtelenné tette" - saját feleségének, Erzsébet királynénak adományozta 46 Albert feleségének, Erzsébetnek emlékét Diósgyőrben a fenti okleveles említés mellett még egy közvetett tárgyi bizonyíték is megőrizte. A XIX. század utolsó éveinek „érdeklődő" ásatásai során került elő a diósgyőri pálosok erdejéből egy Erzsébethez kapcsolódó tárgyi emlék, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvében nyoma maradt. Ez a tárgy Erzsébet egykori aranyozott ezüstszelencéje, amely oldajy OL Dl 7272. (1387. V, 29. és VI. 8.) 40 Wenzel, Regeszták 74. sz, 41 OL Dl 77972.; Zichy Okmt. IV. 303. sz. 42 OL Dl 8835.; Wenzel, Regeszták 83. sz. 43 Wenzel, Regeszták 103., 104., 105. (1412. V. 2., V. 3. és V. 5.) 44 Wenzel, 1872. 20.1. 4Í Wenzel, 1872. 20.1. 46 Szendrei. Oklevéltár 1439. VI. 11.