Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - In armis militaribus
szereplője. Kedvenc témája lehetett a miniátorfestőnek is, mert kétszer is elkalandozik, többet mesél a lovagkirályról, mint a szöveg, melyet illusztrál. Egyik jelenet a nagyváradi monostor alapításának elhatározásáról szól, itt a festő már magát az építkezést mutatja be. A másik alkalom a Szent László halálával és temetésével kapcsolatos lakonikus rövidségű szövegrész rajzos kiegészítése. „Váradon temették el a monostorában"- olvashatni. A képen azonban megelevenedik a legenda, mely szerint Szent László halálakor a nagy hőség miatt nem merték a király akaratát teljesíteni, hogy Váradra vigyék, és Székesfehérvár felé indultak vele. Reggelre azonban eltűnt a kocsi, és csak Várad felé térve látták „minden emberi segedelem nélkül Várad felé mi gyen az szent test mind szekerestül". A képen nagytornya székesegyház, előtte csodálkozó embercsoport között ló nem húzta négykerekű szekér áll. A középkori magyarság szellemi kultúrájáról összegyűjtött adatok arra mutatnak, hogy a világi uralkodó osztályban a királyi családon kívül könyve, és csakis egyházi jellegű könyve, a XIV. század végéig csak egy-két nagyon kivételes műveltségű bárónak lehetett. Ugyanakkor Nyugat-Európában gyökeresen más volt a helyzet, a fennmaradt nemesi könyvtárjegyzékek illetve adatok arról szólnak, hogy feltűnően nagy volt a világi irodalom iránti érdeklődés. Nem csak Franciaországban, de például Csehországban is. Guido da Colonna Trója-regényét a XIV. század második felében fordították le, a megrendelők cseh nemesek voltak. Végül a Krónika Trojánska lett az első cseh nyelvű nyomtatott könyv. 63 Lajos király beszélt a magyaron kívül latinul, németül, elképzelhetően olaszul és franciául is. Könyvtárában voltak könyvek, elhozott a nápolyi Castel Nuovo-ból is néhányat, de ő maga nem volt a könyvek embere, ezeket később elajándékozgatta. Idősebb Erzsébet is beszélt latinul, két breviáriumáról és két teljes missáléjáról hagyatéki leírásából értesülünk. A világi nemesség köréből is ismerjük néhány elegáns latinságú levél íróját, de tudjuk azt is, hogy némely követei mellé a királynak tolmácsot kellett adnia, mert ezek a követek még latinul sem tudtak rendesen. Feltűnő, hogy a délszláv urak között magasabb müveltségüek akadtak, ezek után nem meglepő, hogy a korabeli világi irodalom két példányának, a Nagy Sándor, és a Trója regénynek töredékeit fellelték irodalomtudósaink délszláv környezetben. 64 Azt már bizonyította a kutatás, hogy Anonymus írt egy Trója regényt, elképzelhető, hogy ennek volt egy magyar fordítása is. Népi imádságaink gyűjtésekor a Grál-legenda töredékei csillantak meg a népi imaszövegekben. 65 A viszonylag későn alakult s többségében népi elemekből feltöltődött köznemességnek egyáltalán nem volt olvasmányigénye. Eljutott az eredeti KurczÁ., 1988. 225. 1. HadrovicsL, 1954. és 1960. Erdélyi Zs., 1971. 348-349.
