Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)

Porkoláb László: Fazola Henrik a vasműalapító

Az 1774-1777. évek termelési eredményei után a bécsi bányakincstár már bizonyos lehetett abban, hogy az egri lakatosmesterrel együttműkö­désben létrejött Magyarország Rhónic után a második legnagyobb és leg­korszerűbb vasgyára, mely azonban Rhónicot is felülmúlja a nagybani gyártásra való alkalmasságával, rúdvas termékeinek keménységével. A diósgyőri vas ebben a tekintetben jobbnak bizonyult a stájer vasnál. A bécsi udvar ekkor tervbe vette, hogy a diósgyőri féligkész vasárukat nagy mennyiségben kiviszi az országból s az osztrák vasgyárakban dolgoztatja fel drágán értékesíthető készáruvá. Ez a terv a kizsákmányoló iparpolitikájának teljes érvényesülését jelentette. Diósgyőr termelésének irányvonalát ezek a bécsi célkitűzések szabták meg a következő évekre. A termelési kampány során tehát te­hermentesíteni kellett a diósgyőri vasgyárat, a legnagyobb hazai vásár­lójának, Nagybánya, valamint Fazola igényeitől is, aki még mindig jogo­sult volt részvényei alapján a gyár termelvényeinek felét magának visz- szatartani. A lehetőség szerint fokozni kellett a gyár termelését, végül visszatartani, felhalmozni, majd egyszerre birtokba venni az eladatlan készleteket. A nagybányai kincstári bánya 1777-ben befejezte saját vasgyárának a közeli kabolapolyánai kincstári vasmű építését. Ez az új kisebb igényű vasgyár 1777. elején megkezdte Nagybánya számára a bányaműveléshez szükséges vasáruk gyártását. A bécsi bányakincstár 1777. februárjában értesítette a magyar kamarát, hogy Nagybánya ezután Diósgyőr helyett Kabolapolyánáról fogja vasszükségletét fedezni. A máramarosi kamarai intézőség ugyancsak innen kap a jövőben vasárut, nem pedig Diósgyőr­ből, ahol ezzel egyidejűleg beszüntették a vaseladást. A gyár termékeinek zárolása végleg tönkretette Fazolát. Emellett a bécsi udvari kamara megakadályozta Fazolának minden arra irányuló törekvését, hogy az üzemi költségeket valamennyi részvényes viselje. Fa­zolának bőséges alkalma nyílt megismerni a kifogást. Megengedhetetlen, hogy az uralkodó egy magántársulatnak, tehát alattvalójának fizessen.108 A vasmű hétköznapjai Az alábbiak szerint betekinthetünk a vasmű dolgos hétköznapjaiba és érzékelhetjük a gyár faktorának felelősségét a mű irányításában. Tárgy bej egy zések a Selmecbányái központi bányászati levéltárban őr­zött selmeci főkamaragrófsági levelezések 1775-1777. évi iktatókönyveiből 1775. „A diósgyőri vasgyári térképeket Lili és Gottier lemásolták, az eredetit Bécsbe, a másolatot Szomolnokra küldték. 9-10. Az érte járó munkadíjat 108 Soós I. 1954. 20-21. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom