Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Henrik a vasműalapító
elemzés a tudomány akkori állása szerint még nem volt. Maradt a szubjektív észlelés (szín, töret, karc, fajsúly, stb.). A vaskő telepek sokszor „vaskalap” alakjában, fészkesen vagy változó vastagságban jelentek meg. Egyes telepek így több esetben minden átmenet nélkül kimerültek. A sáfárt pedig gyakran íróasztalhoz kötötte az egyre terebélyesedő cs.kir. kamarai adminisztrációs rendszer. Sokszor a vasmű bejárásához sem volt ideje, nemhogy a bányákat látogatni. A frisstüzeknél a salakba került tekintélyes vasveszteség jelentett még nagy problémát, melynek okát a rosszul kiégett, földes, köves faszénben, illetve a vízhiányból eredő gyenge fújtatásban látták.72 A frisselésnél beálló veszteség kezdetben a 45%-ot is elérte, a 70-es évek második felére sikerült 33%-ra és csak a 80-as években 28%-ra leszorítani.73 1774 szeptemberében a bécsi kamara nevében Deschan Gottfried és Rupprecht Miksa a fahasználati szerződés előkészítése kapcsán kifejti, hogy: „o diósgyőri erdőség fája korhadt - mivel a megközelíthetetlen erdőségeket sohasem vágták rendszeresen - rossz minőségű faszén lesz belőle. Továbbá a távoli hegyekben az égetés nehéz, költséges, a szállítás drága, így a vasgyártás is költséges lesz és a ráfizetés elkerülhetetlen. ”74 Fazoláék eddigi rengeteg fáradozásuknak szinte semmi hasznát sem látták, de abban reménykednek, hogy tavasszal a víz megduzzasztja a patakokat. A mostani kis hámorok helyett nagyobbakat akarnak építeni, olyanokat, amelyek száraz időben is folyamatosan dolgozhatnak.75 Az uradalomnak eddig csupán 400 írt volt a bevétele, az is a munkásoknak eladott szeszesitalokból származott.76 77 Mivel a gyár eddig minden haszon nélkül működött, az építési anyagok árát sem lehet a társulattól követelni. Az uradalom kára annál több: a fürészmálom üzeme leállt, a miskolci molnárok meg azért panaszkodnak, hogy a gyár elfogja előlük a vizet.71 A királynő jóváhagyja a fahasználati szerződést A királynő a diósgyőri koronauradalomban létesített vasgyári társulat kérésére úgy határozott, hogy az erdőhasználat és egyéb kérdések közül a bányatársulat és az uradalom között már öt év óta fennálló ellentéteket meg kell szüntetni. A fahasználati szerződést a királynő 1774. no72 Zoltay E. 1970. 43-55. A diósgyőri vasmű első két évtizedének története rendkívül szemléletesen mutatja meg azokat a nehézségeket, melyekkel a jól megalapozott és hozzáértéssel vezetett új ipari létesítménynek meg kellett küzdeni. (Heckenast G. 1986. 38.) 73 Heckenast G. 1991. 248. 7“ DIV-LUK-TA 48-78. 75 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 14. 76 DIV-LUK-TA 48-78. 77 Soós I. 1955. 15. 75
