Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő
Külföldi tanulmányutak A napóleoni háborúk a XIX. sz. első éveiben az acélkeresletet megnövelték és a vasgyártók figyelmét Magyarországon is ráirányították az acélra.13 Ekkor a diósgyőri gyártmányok sorából már nagyon hiányzott a kemény, nagyobb széntartalmú, edzhetó' és hőkezelhető acél. A frisstüzek és hámorok terméke csak lágyabb vasfajták voltak, amelyeket csak alá- rendeltebb célokra, épület és járművasalás, mezó'gazdasági szerszámok készítésére lehetett felhasználni. Nem tudták még előállítani a kések, lőfegyveralkatrészek, fa és fémmegmunkáló szerszámok, rúgok alapanyagául szolgáló acélfajtákat. Ennek égető szükségessége már korábbi években, de különösen a 90-es évek dereka óta egyre sürgetőbben jelentkezett, s a diósgyőri gyártmányok piacképességének növelése egyre inkább elodázhatatlanabbá vált. A nagyolvasztó Hőfler révén jó kezekben volt, a kereskedelmi rúd- vasárut és lemezeket gyártó frisstüzek és hámorok a szükséges bővítés és korszerűsítés után rentábilisakká váltak. Az érdeklődés középpontjába az acélprobléma került, s a megoldás feladata fokozatosan a Selmecbányái akadémiáról hazatérő Fazola Frigyes kezébe került. A figyelem most már az udvari kamara részéről is a diósgyőri gyár felé fordult és sokat vártak tőle.14 1797-ben Sándor Lipót főherceg az ország új nádora látogatja meg a gyárat.15 Ezt követően a bécsi udvari kamara is elérkezettnek látja az időt arra, hogy a fegyvergyártásban is nagy szerepet játszó fejlettebb acélgyártási módszereket kiterjessze a magyarországi vasművekre. 1798. március 16-án megjön a leirat, amely szerint Rhónicról és Diósgyőrből a magyar kincstár költségére szakembereket kell küldeni a stájer és karintiai acélgyártás meghonosítása érdekében annak tanulmányozására. Diósgyőrből Fazola Frigyest és Peter Seidl kovácsot szemelték ki a tanulmányútra.16 A tanulmányút még 1798-ban lezajlik, Fazola Frigyest 1799 elején már újra itthon találjuk.17 13 Remport Z. 1995. 196. 14 1797-ben Fazola a Selmecbánya melletti hodrusi tógát építéséhez jelentkezik. Itt szerzett tapasztalatait Diósgyó'rben jól hasznosítja. Később beadványában panaszolja, hogy a tógát építésén végzett munkáját nem honorálták. Utólag két dukát díjat kap. A tógát ma is áll, de a tavat a bányászat miatt leengedték. (Zoltay E. 1970. 126.) 15 A palatínus érkezése miatt a kamara utasítja a vasgyár vezetőit, hogy vízhiány esetén minden vizet tartalékoljanak, hogy a tervezett kétórás tartózkodása alatt a gyár minél nagyobb sürgés-forgás képét mutassa. 16 Zoltay E. 1970. 126-134. Fazola később az ország legelső vasgyárában, Rhónicon, majd Zólyombrezón tanulja a kohászatot. (DIV-LUK-TA 53-78.) Fazola a tanulmányutak után mint képzett kohász tér haza. 17 Visszatérésüket követően hozzálátnak az acélgyártás előkészítéséhez. Remport Z. 1995. 196. 129
