Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)

Porkoláb László: Fazola Henrik a vasműalapító

Köztudomású, hogy a bányászatban és kohászatban már 8-10 éves gyermekek is munkát vállaltak. Ilyenkor a szolgálati idő kezdetét a ren­delet szerint csak a 15-ik életévtől lehet számítani. Minél inkább arra tö­rekedjék a gyárvezetó'ség, hogy a teljes fizetéssel nyugdíjazott munkásokat megrokkanásuk után is testi erejüknek megfelelő könnyebb szolgálatban vagy bármilyen beosztásban, de mindenképpen továbbra is foglalkoztassa - szólt a rendelkezés. A kohó és hámor munkásai az egykorúak beismerése szerint nehéz testi munkát végeztek: „mind a hámorosiak, mind a massaiak igen nehéz és terhes munkát folytatnak, amennyiben az előbbiek a vasverésben és vasnyújtásban foglalatoskodnak, utóbbiak pedig a vaskövek kibányászá- sával és a vasércek zúzásával keresik kenyerüket,”139 Étlapjukon szinte ki­zárólag csak a helybeli mészárszéken beszerezhető húsételek vannak, de a tejterméket, gyümölcsöt nélkülözniök kell, mert ilyesmit ebbe a távoli erdőrengetegbe még a miskolciak sem szállítottak. A diósgyőri provizorát irataiból kitűnik, hogy az élelmezés elég egy­hangú volt: szalonna, juhtúró, dara, só, italfélékből bor és pálinka.140 A bányák és vasgyárak munkásai a bányahatóságok bányatörvény­székek joghatósága alatt állottak, mentesek voltak a vármegye és szolga­bíró közigazgatási és bírói hatóságától, de mentesültek az adófizetés és katonaállítás kötelezettsége alól is. Szegénységük ennek ellenére közis­mert. Fazola Henrik később úgy jellemzi őket, mint „akiknek nincs sem­mijük, csak testük-lelkük. Keserű életük fenntartása céljából állandóan előlegek, kölcsönök felvételére kényszerülnek és a vasgyári pénztárnak sú­lyos összegekkel tartoznak.”1*1 Kulturális életről, oktatásról ez idő tájt egyáltalán nem lehet beszél­ni. Az egész birodalomra kötelező iskolaügyi rendeletek ellenére, melyek mindkét nembéli ifjúság kötelező népiskolai oktatását írta elő, a vasműi településen a munkások gyermekei oktatásban nem részesültek. Még a munkások egyházi hovatartozandósága is bizonytalan. Rendszeres egészségügyi ellátásról sem beszélhetünk. Időnként járt ki a vasműhöz a diósgyőri felcser, súlyosabb esetekben is egészen primi­tív megoldások fordultak elő.142 A munkásokkal szemben sok visszaélésre adott lehetőséget a mun­kásbüntetésnek és fegyelmezésnek a "törvényesen" kiszabható sokféle fajtája. Azokat a vájárokat, akik az igazgató megítélése szerint nem elég lelkiismeretesen végzik a műszakot, büntetőműszakkal kell sújtani. Ha a vájárok a bányánál a vaskő szétválogatását nem megfelelően végzik s eb­ben a felvigyázó részéről is hanyagság tapasztalható, akkor az egész vas­139 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 20. 140 Zoltay E. 1970. 62-63. Kenyeret a házaknál sütötték, a társláda időnként kisebb köl­csönt is nyújtott gabonavásárlásra. 141 Soós I. 1954. 25. 1« Zoltay E. 1970. 63. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom