Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

V. rész. Az ötéves terv. A durvalemezsor áttelepítése Pestszentlőrincre. Lassított sínhűtés és sínvégedzés. A trióbugasor üzembehelyezése (1950-1954)

tovább hengerelni. Az 1953. évi öntecs szakadással kapcsolatos statisztikai adatok a következők voltak (215): A Durvahengerműben ki íengerelt öntecsek száma Ev összesen ebből III. o. hengerelhetőségű alulró öntött felülrő öntött alulról öntött felülről öntött db % db % db % db % 1953 S 58.53 58,17 42.093 41,83 4.920 8,4 11.132 26,4 A statisztikai adatokból egyértelműen az volt megállapítható, hogy az öntecsszakadások oka túlnyomó részben a hibás öntőcsarnoki munkára vezethető vissza, s csak kisebb mértékben metallurgiai tényezőkre, így elsősorban a fűtőgáz nagy S-tartalmára és a nyersvas Cu-tartalmára. 20. ábra. Vezetékes köracélgyártás a gerendasoron 1954. január 18-án jelent meg a 13. sz. Rendelet, melynek tárgya a Műszaki Fejlesztési Osztály keretében létrehívott gyártörténeti dokumentáció volt. [216] A műszaki emlékvédelem érdekében adta ki a gyár igazgatója a 109. sz. Rendeletet, mely a műszaki alkotásoknak, a műszaki fejlődés történetének emlékeit van hivatva megóvni. [217] A Gyártörténeti és Országos Kohászati Múzeumot