Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)
V. rész. Az ötéves terv. A durvalemezsor áttelepítése Pestszentlőrincre. Lassított sínhűtés és sínvégedzés. A trióbugasor üzembehelyezése (1950-1954)
kapu melletti részének rendezésére, 40.000 m 3 salak eltávolítására, a talaj egyengetésére 1950. január 18-án adta ki a C 14 beruházás vezetősége. [142] Az építkezés történetére és a Középhengermű ismertetésére az üzembe-helyezés leírásánál fog sor kerülni. A durvalemezsor áttelepítésének meggyorsítására, a hengercserélési idő csökkentésére, a hengerek, asztalok kezelésének megkönnyítésére és az új hengeresztergaműhely kiszolgálására 1950. márciusában felszerelték a Durvahengermű 60 tonnás darupályájára a 30 tonnás hengercserélő darut. [143] A durvalemezsor áttelepítése Pestlőrincre A durvalemezsor áttelepítésének előzményeit és történetét Remport Zoltán: „A Lőrinci Hengermű Története" c. könyvében foglalta össze. [144] Kivonat „A gyáralapítás előzményei" c. fejezetből: Diósgyőr fejlesztése 1949-ben országos üggyé vált. Az Országos Tervhivatal elnöke személyesen érdeklődött a fejlesztés lehetőségei iránt. Sebestyén János a minisztérium főosztályvezetője helyszíni szemlét tartott és a diósgyőri Hengermüvek legjobb ismerőivel az a véleményük alakult ki, hogy a Durvahengermű fejlesztése megköveteli a hengerműi csarnok átrendezését és a durvalemez állvány kitelepítését. A telepítés helyét végül is Tetmajer Alfréd és Szeless László oldotta meg, akik tudtak a Lipták gyárról, amely az I. világháború alatt számottevő kohászati üzemmé fejlődött, de a háborút követő gazdasági válság idején tönkrement, mégis a telephely néhány épülete megmaradt. Javaslatukat elfogadták és döntés született a telepítés előkészületeinek kimunkálására, a terep felmérésére. Idáig a gyáralapítás előzményeiről. Az áttelepítés lebonyolításának első terveit 1949. május végére elkészítették, az áttelepítés idejét három hónapra irányozták elő, az előkészületekre pedig fél évet szántak. A gyár igazgatója az áttelepítés idejét először 68, majd 59 napra vállalta csökkenteni és kijelölte a végrehajtásért felelős személyeket: Bobák Kornél mérnök, a Hengermű gépészeti vezetője irányításával Békési Lajos, Varga Zoltán és Kőszegfalvi József személyében. [145] Hozzáláttak a munkaerőigény megtervezéséhez, kijelölték azok névsorát, akiket majd Lőrincre irányítanak: Bódis István, Zsóka Ferenc, Keleti Vilmos, Belej Ferenc hengermesterek; Páva Károly, Rembeczky Tibor, Molnár István kikészítő mesterek; Molnár Sándor, Kosztrabszky Artúr és Horváth János technikusok vezetésével 75 fő, akik közül 13 fő szellemi dolgozó volt. [146] Az előkészítő munkák Diósgyőrben felgyorsultak. 1950. február l-jével a durvalemezsor áttelepítésével kapcsolatos munkák elvégzésére C 56 szervezeti számmal, Szerelő Műhely elnevezéssel, 138 fővel külön szervet hívtak életre,