Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

III. rész. A Gerendasor saját meghajtást kap. Középlemezsor, finomlemezsor, durvalemezsor és új finomsor létesítése. A második világháború. (1920-1944)

1942. április 4-én (a húsvét vasárnap előtti nagyszombaton) súlyos üzemzavar következett be a Durvahengerműben: eltört a blokksori pörgőház._A törést az okozta, hogy a pörgő foga kitörve az összeforduló fogak közé szorult és szétfeszítve azokat, összetörte a pörgőházat. A házat zsugorgyűrűvel és pántolással erősítették meg és betonnal öntötték körül. 6 hétig nem dolgozott a blokksor, ami alatt kis öntecseket öntöttek a gerendasorra, a lemezeket lapos öntecsből hengerelték, előnyújtást végeztek a Kovácsműhelyben és Ózdon. 1944. március 19-én bekövetkezett Magyarország német megszállása. 1944. szeptember 13-án érte a diósgyőri gyárat az első légitámadás, mely alkalommal mintegy 700 db 250-300 kg-os bomba hullott a gyárra. A bombatámadás okozta kár a kármegállapítás szerint 13.448.389 Pengő volt. [71] Bombakárt szenvedett a Martinacélmű, Durvahengermű és kikészítő, Finomhengennű, a Kovácsműhely, Acélöntöde, Téglagyár, a Deszka és Mintaraktár, a Váltószerelő műhely, a Tanműhely, az Asztalosműhely, a Gépműhely, a Csavargyár, az öltöző és mosdóépület, a Vasöntöde és a Szerszámkovácsműhely. [72] A bombatámadással lényegében a diósgyőri gyár befejezte a folyamatos termelést. A gyár bénítását a német és magyar hadvezetőség közös elhatározása alapján hajtották végre. Ennek a lényege az volt, hogy az üzemek fontosabb felszereléseit ill. alkatrészeket nyugatra szállítják, amit több lépcsőben 1944. október 27-e és november 10-e között hajtottak végre. A nyugatra szállított anyagok értéke 11.241.954 Pengő volt. [73] 1944. november 15-én hirdetményben tették közzé, hogy elhatározták az összes üzem bénítását. [74] A gyár visszamaradt vezetői és munkásai, miután nem akarták, a gyárban a további rombolást, a bénítást úgy hajtották végre, hogy a leszerelt alkatrészeket nem szállították el, hanem vállalva a kockázatot csatornákba és minden elképzelhető helyre eldugdosták, hogy a háború befejezése után az újraindításhoz rendelkezésre álljanak. Az előrenyomuló szovjet hadsereg térnyerése következtében a németek függetlenül a német-magyar vegyes bizottságban kifejtett ígéretüktől - a Durvahengermű ligner áramátalakító berendezéseit a kommutátorokra helyezett tányéraknákkal felrobbantották, így hosszú időre reménytelennek látszott a hengerlés megkezdése. [75] Az I. számú ligner áramátalakító berendezés súlyos sérüléseiről 1945. február 23-án készítettek részletes leírást, mely szerint úgy az I. számú, mint a II. számú dinamók álló- és forgórészeit érték súlyos károsodások. [76] A szovjet csapatok 1944. december 3-án szállták meg Miskolc városát, és a Diósgyőri Vasgyárat is. Ebből az alkalomból kiadott külön napiparancsban hangsúlyozták, hogy Miskolc Magyarország jelentős közlekedési gócpontja és a hadiipar jelentős központja volt. [77] A gerendasor - és részben a Durvahengermű - 1892-1945 évek közötti fejlesztéseit a 18. ábra szemlélteti.