Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)

A kolónia-építészet forrásai (vázrajzok, helyszínrajzok, térképek

századforduló után terjeszkedett ki a lakótelep egészen az országútig. A csapadékcsatorna 1924. évi kiépítése után az Ágyú-gyár (ma DIGÉP) megépítésével összhangban a lakóterület a DIGÉP-ig épült ki. A terület rendezése nem egységes, együtemű koncepció alapján készült. A gyár építésével kapcsolatos bizonytalanságok, a gazdasági helyzet nagyban befolyásolta a koncepciót, a kolónia építési ütemét is. A koncepcionális elképzeléseket azok változásait a meglévő tervekről, térképekről lehet nyomon követni.

2. kép. Péch Antal telepítési rajza, 1867.

1. A vasgyár telepítési rajza (1867)

A vasgyár és kolónia első telepítési rajzát (tervét) Péch Antal pénzügyminisztériumi titkár készítette 1867. május 26.-án. A rajz alapján meg lehet állapítani, hogy a későbbi telepítés a vázlatterv alapján történt. A terület kiválasztásában meghatározó volt, hogy a feltárt bányák közelében állami területre (koronauradalom) települjön

24