Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)

Személyi adattár

1885-1886. évi értesítő 98. oldalán az 1884—1885-iki tanévben végzett tanulók alkalmazási helyéről kapunk információt: „Marcsekényi Ottmár-Pártos és Lechner építészeknél Budapest”.

Az 1894-96-os Létszámkönyv adatai szerint végzett iskola: A budapesti állami középipar tanoda építészeti szakosztály.

Beosztásai:

1894. IV. 3. segédépítész 70.- havi bér

1895.1.1. hivatalnok 800.1895. Vil. 1. segédmémök 900,1896.1. 28. C. VB. ügyo. főn. hely.

Murányi István

1876. VIE. 12.-én született a Nógrád megyei Szarvasgedén felső ipariskolát végzett, a vasgyárban irodakezelő volt. Meghalt Miskolcon 1922. február 1.-én Diósgyőr-vasgyárban. Apja Ferenc építőmester volt. Mestersége kőműves, 1890. dec. 27-én felszabadult, azután atyjánál 1 év 3 hóig dolgozott mint kőmüvessegéd.

Krempaszky Géza

Született 1867-ben Rozsnyón, református vallású, magyar. Végzett iskola: 4 gimnáziumi osztály.

1895. III. 26. h. kőműves felvigyázó, 1895. IX. 6. elbocsáttatott.

Csulk Ottokár

Született 1869-ben Bécsben, római katolikus vallású, osztrák. Végzett iskola: építészeti ipariskola Bécsben.

1895. V. 15. rajzoló 70.-t. 1.

1896. H. 1. a szolgálat alól felmentetett.

A nagy generáció nyugdíjba vonulása után, csak 1928-ban jelenik meg újabb jelentős építészegyéniség a gyárban Veszély Géza személyében. Nevéhez fűződnek a kórház újabb épületeinek és több lakóépületnek a tervezési munkái. Munkatársai közül Csengő Pál érdemel figyelmet:

Veszély Géza

A kolónia tervezésében kiemelkedő három építészmérnök legfiatalabbika, aki 1903. július 26-án született Dégen. Neve a BME Levéltárában lévő Névjegyzékben 1928. július 1-től 299. sorszám alatt

173