Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)

Infrastruktúra a kolónián

német mintára terjedt el Magyarországon. E módszer szerint a tőzegszűrőn átengedett ürüléket kötelezően (hordókban) összegyűjtötték és trágyázásra használták.”64

Stéhlik László 1998-ban még emlékezett a WC-ürülék gyűjtőkre. Elmondása szerint Kassai úr a vállalkozó gumikerekű kocsikra rakott hordókba gyűjtette az ürüléket. A hordók tartalmát a kertészetekbe, valamint mezőgazdasági termőföldekre szállították.

A gyár 1909-ben új ivóvízbázist épített ki a gyártól lo km-re a bükki Felső forrásnál. Erre és a Szinvai vízkivételi műre alapozva a mai napig újszerű és modem megoldással épült ki a lakótelep kettős vízhálózata. A Felső forrás biztosította az ivóvizet míg a Szinva vízkivételi mű adta a locsoló- és mosdó-mosogató vizet. A Diósgyőri M. Kir.Vas- és Aczélgyár gyarmatának 1914-ben készült helyzetrajza már ábrázolja a kettős vízhálózati rendszert.

Elektromos ellátás

A lakótelep villanyvilágítása már a századfordulón igényként fogalmazódott meg. Alapját a gyár területén a hivatalház mellett létesített villanytelep teremtette meg. A századforduló időszakának állapotáról a különböző iratokból és a sajtóból szerezhetünk tudomást:

„A legközelebbi 4-5 évben végzendő beruházások XXI.-ik pótiv. a 30953/1900. sz. ügyirathoz ad. 13. A gyártelepi gyarmat utcáinak elektromos világítással való ellátása szintén felette szükségesnek bizonyul. A gyártelepi gyarmat ugyanis ez idő szerint már nagy kiterjedésű, amennyiben abban 313 lakház és nyilvános jelleggel bíró épület létezik mindössze 40 kőolaj lámpa van a telepen felállítva ezen elektromos világítás egyelőre 11 főtiszti lak-háznál létesíttetnek.”65

„A diósgyőri új vasgyárt, mióta az villanyfénnyel van világítva, gyakran látogatják meg az érdeklődők és idegenek.66

64 Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon, 18-19.

65 O. L. Z. 415. 7. dob. 30953/1900.

66 B. M. É. 1882. jan. 25.

156