Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)
Egyházi létesítmények, templomok
tette). Lettrich Jenő művezetőt, aki a bádogos munkák elkészítésével tüntette ki magát, és végre a mesteri kivitelű fedélszerkezetek készítője Rosenthal Ferenc ácsmester. Nagy dicséret illeti Kaincz János budapesti templomfestő művészt, az oltár a budapesti Mayböhm asztalos-cég munkája, míg az orgona az Angster-cég munkája.”54 Az első kapavágást 1905. március 28-án tették, majd az alapkövet 1905. szeptember 3.-án az egri érsek képviseletében Szmrecsányi Lajos segédpüspök tette le. A kőműves munkák ugyanazon évben ablakmagasságig jutottak, majd 1906. novemberi5.-ig a tetőfedési munkák is befejeződtek. A templom tornyára 1907. szeptember 29.-én ünnepélyes keretek között helyezték fel a keresztet. Az építési munkák és a berendezés elkészítése után 1908. október 11.-én Szmrecsányi Lajos segédpüspök nagy pompával ünnepélyes keretek között szentelte fel. Ekkor még csak expositus káplánságként működött a diósgyőri plébánia fennhatósága alatt. Az egri érsek 1913. július l.-i főpásztori rendeletével alakította át a káplánságot önálló plébániává és első plébánosává Meyer Bélát nevezte ki. A templom a kolónia egyik legmagasabb részén, az 1860-as prágai konzílium előírásai szerint szabadonálló szigetszerü elhelyezéssel lett telepítve. Főhomlokzata felől az eredeti tervek szerint az utca ki- szélesítését tervezték ami a diósgyőri országúiig megnyitva biztosított volna az épületnek központi és hangsúlyos elhelyezést. Ma ez a tervezett utca a Ballagi K. utca melynek jelentős részét a villamosvasút sínpárja foglalja el. A templom előtti utcanyitás helyén a 101-es Szakmunkástanuló Intézet áll. Az épület az érett historizmus szellemében neogót tömegképzéssel, de részleteiben neoromán kialakítással készült. Jellegzetesen igényes épülete a kor hazai téglaarchitektúrájának. Alaprajzi rendszerét a hosszanti és centrális rendszer egyesítése jellemzi. Az egyhajós három boltmezős templomtérhez három boltmezős kereszthajó csatlakozik. A teret a sokszög öt oldalának záródásával kialakított szentély záija, amit keletről kis sekrestye egészít ki. Az épületre jellemző a gazdag igen részletezett külső architektúra. Tömegét sokféle magasságú erős, plasztikájú sokszögű résztömegek szoborszerü kompozíciója jellemzi. Fő motívuma az épület északi végén elhelyezett hangsúlyos torony amit két oldalán sokszög alaprajzú 54 Sz. n. 1910. 10. 127
