Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református templom

vero primus hicce fundamentális positus est hora undecima amtemeridiama 27 Iulii cum Michael Tót Pápai Pastor Ordinarius eiusdem Ecclesiae Nobilis Michael Erdős Curator, Stephanus Czikó Iudex pramarius fuis set. Iosephus Apa Szoboszlaiensis nat[...] Eques Hung(ariae) Mathemat(icus) scrips(it) et sculpsit. "

,58 Az óntábla elhelyezéséről is tudósít a jegyzőkönyv bejegyzése: „Betétetett a falba ez az óntábla a templomnak napkeleti oldalában vagy végiben belől, középtájon, két faragott és kivésett kő közzé tört holtszén-porral, hogy a rosda meg ne fogja, fejül és alul behintetve 19. Augusti 1 óra tájban délután, 1769. " Még ugyanebben az évben engedélyt kért az egyház a vármegyétől, hogy az építendő templom nyugati felső végéhez fából haranglábat, vagy tornyot építhessenek, és oda áthozhassák az oratóriumtól a három harangot. 1769. július 16-án szerződést kötöttek „Joseph Walter Cramer Bau Meister"-rel a templom építésére, a szerződésben pontosan rögzítették az elvégzendő munkát: „fundamentumának vastagsága lészen négy öl, a föld fölött olyan magas, amilyenre kívánják, a magasság négy bécsi öl, három sukk". A mester kötelezte magát, hogy a munkáknál mesterlegényeket alkalmaz, nem gyerekeket, hogy minél hamarabb elkészülhessen, valamint „kívül, belül olyan vastag malterozást csinál, amilyet kívánnak". Arra is vállalkozott, hogy ha nem lennének megelégedve, másnak adhassák át a munkát. A szerződést az egyház részéről Pápai Tót Mihály prédikátor és 2 tanú írta alá. A követ az uradalom ingyen adta, de kitermeléséről az egyháznak kellett gondoskodnia, ugyanígy a mészégetésről is, amelyhez a fát ingyen engedélyezték. Az egyéb faanyagot azonban meg kellett vásárolni. A helybelieken kívül dolgoztak „keresztúri kőhordók", kisgyőri és szentpéteri fahordók. A templom kőből és téglából, a harangláb pedig fából készült. A 36 ezer darab téglát a diósgyőri téglagyárból vették. A tetőzet borítására fazsindelyt használta, mert a lemezzel, vagy cseréppel való tetőfedést még nem gyakorolták itt. A zsindely rögzítéséhez a lécszeget „Gyurkó Czigány kovácstól" szerezték be. 1771. október 6-ra elkészült az új templom, s ezt az eseményt a • „Az Egyediili Háromszor Legnagyobb és Legjobb Istennek és a Szentháromságnak. A dicsőségesen uralkodó fenséges császárné és Magyarország királynője Mária Terézia különleges engedélyéből és kegyéből a most épülő templomnak ezen helyét a Diósgyőri helvét hitvalláson lévőknek kegyelmesen engedte és megjelölte a nemes Borsod vármegye rendes és kiküldött tisztviselői által, első: a vármegye egyházmegyei alesperese, tisztelendő Katter Ferenc úr, a második: tekintetes és nemzetes Szölősi Ferenc helyettes alispán, a harmadik: méltóságos és nemzetes Gömrei János, a nemesek bírája, a negyedik: méltóságos és nemzetes Kováts János úr, a Diósgyőri uradalom adószedője. A kimérés elrendeltetett az Úr 1769. esztendejének július 10. napján, ezen alapkő pedig elhelyeztetett július 27-én délelőtt 11 órakor, amikor Tót Pápai Mihály ugyanezen egyháznak rendes lelkésze, Erdős Mihály kurátora, Czikó István pedig bírája volt. - Szoboszlai Apa József matematikus írta és véste. " Az alapkő szövege bemásolva a Diósgyőri Református Egyház Protocollumának utolsó lapjára. DRefl