Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 20. században

augusztusig Balázs József nevéhez fűződik a KIE helyi szervezetének irá­nyítása. Ezen idő alatt tagja lett az egyesült az országos szövetségnek és el­látogattak ide azok titkárai. Részt vettek az egyesület tagjai 1935. augusztus 15-19-ig a debreceni nemzeti KDE Konferencián, 1939-ben a Losoncon tar­tott nemzeti konferencián. Ez utóbbira a többség vonaton, öten kerékpáron utaztak. 1938-ban az országos vezetőség kérésére Balázs József és az evan­gélikus KIE részéről Juhos József részt vett a Dunavecsén tartott nemzetközi táborban, ahol 15 európai nemzet fiai voltak képviselve. Az egyesület jel­lemformáló tevékenységével közösségi embereket nevelt, erre igen nagy szükségük volt katonai szolgálatuk alatt, mivel belesodródván a háborúba, ott a példaadás, a bátorítás, a csüggedők, a szenvedők biztatása, felkarolása lelkierőt kívánt. Az egyház iskolájánál Palcsó Sándor buzgólkodása folytán megalakult a 758. számú Bocskay cserkészcsapat, létszáma 25-30 fő, ennek 1947. szeptemberétől Balázs József volt a parancsnoka 1948. júniusáig, amikor az országban minden cserkészcsapat működését betiltották. A csapat utolsó nyári tábora Parasznya község mellett Dobricakúton volt. 1949 előtt az egyházi és az állami iskolában kötelező tantárgy volt a hit- és erkölcstan heti 2 órában. Ehhez csatlakozott a vasárnapi istentisztelet, melyre a tanulókat mind az állami iskolából mind a polgári iskolából a taní­tók, tanárok vezették, ügyelve az istentiszteleteken is rájuk. A templomi szolgálatot a hitoktató lelkész végezte. Kijövet a templomból, a népiskolá­sok az egyházi épület tantermeibe mentek és ott egyházi énekeket, bibliai igéket, „aranyigéket" tanultak és azokból versenyeztek. Ezt a félórás foglal­kozást nevezték vasárnapi iskolának. 1949-ben az egyházi iskolákat állami tulajdonba vették és azután megszűnt a kötelező hitoktatás, a tanulók vasár­naponkénti templomba vezetése, s általában is megszakadt az ifjúság vallá­sos szellemű nevelése 40 éven át. Az állami intézkedések fékezték az egyhá­zak tevékenységét. Megszűnt az üzemek részéről az egyházi adó levonása a dolgozók keresetéből és az önkéntessé vált. Mindezek rendkívüli módon ne­hezítették az egyház vezetését és épületeinek karbantartását. A tanítók nem végezhettek egyházi szolgálatot fizetett állásuk veszélyeztetése nélkül, min­den iskola állami volt és minden tanító, tanár állami alkalmazott. Komjáthy József lelkipásztor megélte azt az időt, amikor az egyházat anyagilag és szellemileg felvirágoztathatta, de részese és szemlélője volt a háborús éveknek és azt követő változásoknak. Diósgyőrt is elérte a második világháború mind nyugatabbra húzódó német-szovjet frontja, a tűzharc 1944. november 17-től 1944. december 10-én estig tartott. A szovjet csapa­tok bevonulása után a lelkészeket is fizikai közmunkára kötelezték. 1945. január 22-én éjszaka ártatlan férfiakat és nőket gyűjtöttek össze az oroszok által megbízott magyar rendőrök fegyverrel és kísérték őket a diósgyőri Ta­polca-fürdő nagytermébe. Onnan Oroszországba szállították őket kényszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom