Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 20. században

rint 1846-47-ben, amikor Felsőgyőr, vagy Majláth még nem tartozott Diósgyőrhöz a város felekezeti megoszlása az alábbi volt: Diósgyőr lakosságának felekezeti megoszlása 1846-47-ben

155 Vallás és etnikum népesség (fő) római katolikus 1247 orosz (görög katolikus) 2 református 1238 evangélikus 294 izraelita 53 cigány és más vallású 52 Összesen 2886 fő* * (ebből nemes és kivételezett 203 fő) 1847-ben Diósgyőrben volt református templom, katolikus templom, evangélikus imaház, izraelita imaház, és református, katolikus, evangélikus iskola.

156 A leggyorsabban a katolikusok száma és arány nőtt, s szinte kifogytak a népességből a görög katolikus ruszinok a 19. század közepére. 1868-ban uradalmi területen új vasgyárat építettek és közelébe lakótelepet a munkáscsaládok számára. 1872-től megkezdődött a Felvidékről a családok beköltöztetése és ahogyan haladt a házak építése, úgy növekedett a lakosság száma. Megalakult Zsiros Lajos felügyelő kezdeményezésére a Diósgyőrhöz tartozó vasgyártelepi református leányegyház, imatermük a leányiskola díszterme volt, 1908-ban önálló egyház lett. Kiemelkedő tekintélyű lelkipásztora 1925-től Nádházy Bertalan volt, aki 1884-ben született Kisterenyén. Iskoláit Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon végezte. Szolgálatát Battonyán kezdte. Működése alatt épült fel a vasgyártelepi református templom 1927-ben, (30. kép) amikor az egyháztagok száma 1894 volt. A református egyház a 20. században 51 A vasgyár fejlesztése hatással volt Diósgyőr népességszámának alakulására illetve a lakosság foglalkozási megoszlásának fokozatos megváltozására. A földmüvelésből, állattenyésztésből élők 1887 után kezdtek bekapA Diósgyőri Református Egyház jegyzőkönyve 1846-46. DRefl 156 Keresztes Vencel 1928 157 A fejezet részben a szerző mint egyháztag és a KIE titkára visszaemlékezése alapján íródott