Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A római katolikus egyház

I. Egyházak és intézményeik Diósgyőrben A római katolikus egyház A diósgyőri katolikus egyház középkori alapítása - akárcsak számos más korabeli helységé - homályba vész, de bizonyos, hogy a kezdetektől az egri egyházmegyéhez tartozott, s az egri püspökséget még Szent István király alapította. A diósgyőri plébánia a 14. század elején már létezett, vagyis temploma, plébánosa volt, aki keresztelt, esketett, temetett, misézett, hiszen az 1332-es pápai tizedjegyzékben, vagyis az egyházi tizedből a római egyház fejének, a pápának is fizető plébánosok között a győri (Jur, Geur, Gewr, Geor) Boldogasszony tiszteletére szentelt templom plébánosa is szerepel. A lajstromban a diósgyőri plébános 1332-33-ban 10 és 12 garast, 1334 első félévében 12, 1335 második félévében 8 garast fizetett.

2 Az egri egyházmegye egyik 18. század végi schematismusának bejegyzése is az 1332-es évszámot tartja a plébánia első ismert dátumának „Diósgyőr, a korona mezővárosa Borsod vármegyében. Templomát a Boldogságos Szűz Mária legszentebb nevére szentelték. A plébánia már állt 1332-ben, 1737-ben helyreállították. 1732-től anyaegyház, kegyura a felséges Magyar Királyi Udvari Kamara. Nyelve: magyar" .

3 A diósgyőri plébániaegyháznak a katolikus hit megerősítésében nem csekély segítségére voltak a környékre telepedett és telepített remeték és kolostorok is, melyek a diósgyőri plébániát megelőzően is szerepelnek az okleveles forrásokban. A Bükk-hegységben Dédes vára és Tardona falu közelében már 1240-ben remetéket említenek,

4 s e hely közelében 1313-ban már állt a Szentléleknek szentelt kolostor, melyet Ákos nembeli Ernye fia, István nádor alapított a pálos remetéknek. Ugyancsak a pálos remetéknek adta a Diósgyőr falu szélén, várának közelében alapított Krisztus Testének szentelt kolostort, melyet már 1304-ben oklevél említ.

5 A pálos szerzetesrendet Magyarországon 1263-ben Özséb esztergomi kanonok alapította. István nádor családi sírhelyének örök időkre szóló ápolása céljából telepítette őket Diósgyőrbe, és jelentős adományokkal biztosította megélhetésüket. Di1 Soós Imre 1985. 126. p. 2 Györffy György 1987. I. 749. p. 3 „ Diósgyőr oppidum coron(ale) in c(omitatu) Borsod. Eccl(esia) ad S. S(anctissinuan) nomen B(eatae) M(ariae) V(irginis) consecrata. Parochia exstitit in 1332, restituta in 1737. Mater ecclesiae ab a(nno) 1632 (helyesen: 1732). Patrónus: exc(elsa) Camera reg(ia) Hung{arico-)aulica. Lingva: Hungarica. " Idézi: Keresztes Vencel 1928 4 MOL Dl 246. Györffy György 1987. I. 769-770. pp. 5 Györffy György 1987. I. köt. 769-770. pp.és 774. p., Czeglédy Ilona 1988. 9-20. pp., Borovszky Samu 1909. 52-54. pp., Kubinyi András (szert) 1997. 244-248. pp.