Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században

dőben volt, szokássá vált, hogy a diósgyőri lakodalmas menet nemzeti zászlókkal vonult a templomhoz, de 1840-ben az egyház vezetése megtiltotta, hogy a zászlókat bevigyék és az úrasztalára tegyék.

147 Diósgyőr lakosságának fő megélhetési forrása és foglalkozása a 16-19. században a földművelés; a gabona, a kapásfélék, a kender, a szőlő, a szilva, a dió termesztése, valamint az állattenyésztés; szarvasmarha, ló, sertés, juh és kecske tartása. Jelentős volt a fakitermelés is a helységet övező Bükk erdeiben, mert főként fából építették a házakat, deszkából készült a kerítés, a háztetőkre a zsindely, sőt a faszén tette lehetővé az üveghuták és a vashámor működését, mert a kőszénmező feltárása Diósgyőr körzetében csak 1858-ban fejeződött be, és kitermelése még azután következett. Számottevő iparág volt a Szinvára épített malomipar a középkor óta, a 18-19. században több malom is működött a környéken, a hámori őrlőmalom, a pálosok őrlője és kendertörője, a halastó keleti végén az uradalmi „Királymalom" gabonaőrlője és kölestörője, az alvégen őrlő és kendertörő, a Csanyiki-völgy bejáratánál a két fűrészmalom. A Királymalom mellett 16-18 beépített üsttel működő uradalmi pálinkafőzde is a modern ipar egyik kezdeti és igen jövedelmező uradalmi vállalkozása volt, de már 1764-ben működött téglagyár és 1802-től a papírmalom Diósgyőrben.

148 Az egyház jövedelme, a tulajdonát képező földek terméséből, az egyháznak természetben és pénzben történt adófizetésekből állt. 1776-ban a régi javadalmas földek és rétek helyett újakat adott az uradalom a református egyháznak, de kiváltságuk megmaradt, ezek után „sem dézsmát, sem taxát nem vettek tőlünk."

149 1804. május 21-én pontos nyilvántartás készült az egyházi épületekhez tartozó földterületekről. Eszerint a beltelken a templomhoz és parókiához tartozik: a templom kerítésével együtt 544 és 4/6 négyszögöl, a parókiális telek a veteményes kerttel 385 négyszögöl. A prédikátori gyümölcsöskert 159 négyszögöl, kenderföldje 327 négyszögöl. A „Marhacsapás nyomásban levő" szántóföld 4580 négyszögöl. „Renyő előtt való nyomásban" levő szántóföld 2914,3 négyszögöl, a „Pető Réten levő kaszáló" 7348 négyszögöl. Renyőben levő oldalkaszáló 8861 négyszögöl. „Férfi oskolának egész portája veteményeskerttel együtt" 369 négyszögöl, „gyümölcsös vagy szilvás" 149 négyszögöl. Kenderföld 279 négyszögöl, „Renyőben levő oldalkaszáló" 16219 négyszögöl. „A leánygyermekek oskolájok" egész telke 280 négyszögöl, kenderföldje 159 négyszögöl. Az ösz147 A Diósgyőri Református Egyház jegyzőkönyve 1778-1886. DRefl 148 BmLt XV-17. Diósgyőr és „Conscriptio aedificiorum dominalium regiocoronalis dominii Diósgyőr anno 1775. mense Augusta peracta. MOL Tervtár. Delineationes aedilium Ne 579/6. 149 A Diósgyőri Református Egyház számtartókönyve 1796-1899. DRefl