Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)
I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században
igazolni egy 56 éves lelkésszel kapcsolatban, aki apja utódja a lelkészi hivatalban, hogy a református vallás csak a Rákóczi-szabadságharc zavaros politikai viszonyai között nyerhetett létjogosultságot Diósgyőrben, ahol már a 16. század közepe óta a lakosság egésze a reformáció híve volt. A canonica visitatio közli a lelkész jövedelmét is, 150 család fizet párbérben 2 negyed búzát, egy 32 iccés nagyköböl bort, vagy ezek helyett 51 krajcárt. A parókiához tartozó szántóföldje négy van, egy 4 köblös föld Miskolc felé a „ Vizespince" nevű pincék előtt, egy 3 köblös a „Bánfollyása" nevű patak mellett, a harmadik egy 5 köblös föld a Szinva-patakon túl a kormos malmon innen, a negyedik a miskolci határnál van a szekérút mellett, 2 2/4 köblös. Az Előhegy alatti pincéje 40 hordó kapacitású, rétje a Lyukóban, szőlője pedig az Előhegyen van. 131 A lelkészi javadalmak nagy része a reformátusoknál is a beltelek tartozéka, ami azt mutatja, eredetileg a középkori plébánia telke is jobbágytelek lehetett, s földesúri adományként kapta az egyház és papja. A református egyház a katolikusoknak visszaszolgáltatott telken 1749ben kezdte meg a parókái és az iskola építését, befejezése pedig 1750-ben történt. A katolikusok a puszta templomot 1743-1752 között újították fel a hívek, az uradalom bérlőinek, Almássy János és Fáy László bőkezűségéből. Felszentelését 1753-ban Barkóczy Ferenc egri megyéspüspök végezte. A református egyház úrasztali és keresztelési klenódiumai a 18. században tovább gyarapodtak (26-27. kép). Ezek egy részét még a fatemplom időszakában kapta az egyház, mint az aranyozott ezüst kerek tálkát, melynek felirata: „A Jehovának dicsőségére és az Diósgyőri reformata sz(ent) Ecclesiának díszére ajánlotta szíves indulattyából nemzetes idősbikk Dőry András Ur an(no) 1722 dye 3 apry", vagy a talpas ónkannácskát: „Michael Debretzeni curavit 1726." (= Debreceni Mihály csináltatta 1726-ban) felirattal. 132 Dőry András, akinek családja a 17. század végén az uradalom egyik alzálogása volt, Miskolc és Borsod megye egyik legtekintélyesebb birtokos nemese, az egyház támogatója. Debretzeni Mihály pedig az a lelkipásztor, akit Barkóczy Julianna a parókia területéről kiűzött. Egy nyolcszögletű öntött ón kenyérosztó tál felirata: „Diós-Győri Reformata Ecclesiára való 1738.", valamint egy skófiummal hímzett úrasztali terítő (88 x 91 cm) szélén körbefutó írással: „A Diós Gyö(ri) Reformata) Sz(ent) Ekl(esiának) Hala(a)do Sz(ívvel) Ad(ományozta) Szüts István Ur Hitvestársával 1746. " 133 Mária Terézia királynő a diósgyőri koronauradalmat az egri káptalantól és a többi bérlőtől 1755. december 21-én Bécsben kelt oklevelében visszaváltotta, és 16 évre zálogba adta gróf gyáraki Grassalkovich Antal bel131 FLE AN JVs 3512. 150-151. pp. 132 A tárgyak ma a Herman Ottó Múzemban (Miskolc) vannak leltári számuk: Történeti Gyűjtemény 53.804.12. és 53. 804.5. 133 Leltári száma: HOM Történeti Gyűjtemény 53.804.9. és 53.804.18.
