Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században

A református egyháznál őrzött feljegyzés szerint 1742-ben megkérdezték Bartzi Kovács János diósgyőri bírót, hogy a reformátusok puszta templomát megépítik-e? „Ha az Isten módot ad, igenis megépítjük" felelte. „Abban az évben békét hagytak. 1743 februárjában Frigyik Márton bírót kérdezték káptalanbéli püspök urak. Bizony nem tudom én " - hangzott az egyre bizonytalanabb válasz, magyarázatként írják „akkortájban renováltatott a paróchia és iskola."

121 A templomot azonban már nem a reformátusok újították fel. A 18. század első évtizedeiben megkezdődött a kálvinista Diósgyőrben a katolikus betelepítés, térítés. 1718-ban már voltak katolikus családok. Ezek újszülött gyermekeit a mindszenti katolikus egyház (Miskolc) anyakönyvezte. 1720-tól a szórványt gondozó diósgyőri katolikus plébánosnak természetbeni járandóságot biztosított az uradalom birtokosa. A protestánsok nyilvános vallásgyakorlatát III. Károly király rendelete, az első és második Carolina resolutio (1731, 1734) továbbra is a törvényben kijelölt (articularis) helyekre korlátozta. A katolikus főesperesek felügyeleti jogát kiterjesztette a protestáns lelkipásztorokra. Kimondták, hogy vegyes házasságot - amikor a férfi és a nő nem azonos vallású - csakis katolikus pap köthet érvényesen. A protestáns bírákat, tisztviselőket, ügyvédeket a Szűz Máriára és a szentekre is hivatkozó „decretalis eskü" letételére kötelezték. Aki erre nem volt hajlandó, azt kizárták a hivatalból. A diósgyőri református egyház őrizetében van az egyház 1724-től vezetett anyakönyve, amelybe a megkeresztelt gyermekek adatait, a megkötött házasságokat és a temetéseket jegyezték be. A bejegyzések 1733-ig hiányosak, 1724-ben csak július 6-ig vezették, eddig 9 gyermek születése van beírva, azután semmit sem írtak 1731-ig. 1731-ben február 20-ig 6 keresztelés, tovább nincs vezetve. Az 1732. év üres, 1733-ban azonban már folyamatos 14 születés beírásával és 1734-ben 21 gyermek született, az anyakönyvet ekkor még latinul vezették. 1734. évben az egyháztagok száma 108 fő, aki egész egyházbért fizetett, 22 fő félbért és volt 6 fő özvegy, szegény. Az akkori egyháztagok vezetékneve: Rósa, Varga, Kotok, Oláh, Kerekes, Kovács, Füle, Sebestyén, Bodnár, Tót, Bodollai, Csörs, Pap, Zubor, Sas, Bikszegi, Vas, Egerszegi, Horvát, Molnár, Jenéi, Miskolczi, Marosi, Rátz, Zaj, Ajtai, Ortó, Kupai, Bölykei, Bukó, Ceh, Faragó, Dudás, Szabó, Csenge, Gáspár, Csikós, Sipos, Bornemissza, Zacharias, Fazekas, Fábián, Somodi, Kaszoni, László Szűcs, Makiári, Vásárhelyi, Czégely, Farkas, Antalfi, Esztergályos, Boros, Lévai, Pásztor, Nagy, Fridik, Haraszti, Magyar, Szőke, Nádas, Mihály, Nyilas, Sós, Váradi, Sebők, Harmat, Debretzeni, Kálám, Beke, Juhász, Kürti, Kenyeres, Bálás, Bilkei, Péter. Hét év múlva, 1744-ben a koronaura127 DRefl