Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században

A református egyháznál őrzött feljegyzés szerint 1742-ben megkérdez­ték Bartzi Kovács János diósgyőri bírót, hogy a reformátusok puszta temp­lomát megépítik-e? „Ha az Isten módot ad, igenis megépítjük" felelte. „Ab­ban az évben békét hagytak. 1743 februárjában Frigyik Márton bírót kér­dezték káptalanbéli püspök urak. Bizony nem tudom én " - hangzott az egyre bizonytalanabb válasz, magyarázatként írják „akkortájban renováltatott a paróchia és iskola." 121 A templomot azonban már nem a reformátusok újí­tották fel. A 18. század első évtizedeiben megkezdődött a kálvinista Diós­győrben a katolikus betelepítés, térítés. 1718-ban már voltak katolikus csa­ládok. Ezek újszülött gyermekeit a mindszenti katolikus egyház (Miskolc) anyakönyvezte. 1720-tól a szórványt gondozó diósgyőri katolikus plébános­nak természetbeni járandóságot biztosított az uradalom birtokosa. A protes­tánsok nyilvános vallásgyakorlatát III. Károly király rendelete, az első és második Carolina resolutio (1731, 1734) továbbra is a törvényben kijelölt (articularis) helyekre korlátozta. A katolikus főesperesek felügyeleti jogát kiterjesztette a protestáns lelkipásztorokra. Kimondták, hogy vegyes házas­ságot - amikor a férfi és a nő nem azonos vallású - csakis katolikus pap köt­het érvényesen. A protestáns bírákat, tisztviselőket, ügyvédeket a Szűz Má­riára és a szentekre is hivatkozó „decretalis eskü" letételére kötelezték. Aki erre nem volt hajlandó, azt kizárták a hivatalból. A diósgyőri református egyház őrizetében van az egyház 1724-től ve­zetett anyakönyve, amelybe a megkeresztelt gyermekek adatait, a megkötött házasságokat és a temetéseket jegyezték be. A bejegyzések 1733-ig hiányo­sak, 1724-ben csak július 6-ig vezették, eddig 9 gyermek születése van beír­va, azután semmit sem írtak 1731-ig. 1731-ben február 20-ig 6 keresztelés, tovább nincs vezetve. Az 1732. év üres, 1733-ban azonban már folyamatos 14 születés beírásával és 1734-ben 21 gyermek született, az anyakönyvet ek­kor még latinul vezették. 1734. évben az egyháztagok száma 108 fő, aki egész egyházbért fizetett, 22 fő félbért és volt 6 fő özvegy, szegény. Az ak­kori egyháztagok vezetékneve: Rósa, Varga, Kotok, Oláh, Kerekes, Kovács, Füle, Sebestyén, Bodnár, Tót, Bodollai, Csörs, Pap, Zubor, Sas, Bikszegi, Vas, Egerszegi, Horvát, Molnár, Jenéi, Miskolczi, Marosi, Rátz, Zaj, Ajtai, Ortó, Kupai, Bölykei, Bukó, Ceh, Faragó, Dudás, Szabó, Csenge, Gáspár, Csikós, Sipos, Bornemissza, Zacharias, Fazekas, Fábián, Somodi, Kaszoni, László Szűcs, Makiári, Vásárhelyi, Czégely, Farkas, Antalfi, Esztergályos, Boros, Lévai, Pásztor, Nagy, Fridik, Haraszti, Magyar, Szőke, Nádas, Mi­hály, Nyilas, Sós, Váradi, Sebők, Harmat, Debretzeni, Kálám, Beke, Juhász, Kürti, Kenyeres, Bálás, Bilkei, Péter. Hét év múlva, 1744-ben a koronaura­127 DRefl

Next

/
Oldalképek
Tartalom