Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században

az Ereszvény alatt egy szélföld, másik az János deák szőlleje alatt, a víz közt egy darab föld. 7. Lyuk[ó]ban egy darab rét. 8. A köpü földnek a Nyakvágótól fogva a kertig a dézsmája a prédikátornak jár. 9. A király búzájának, borainak octávája (= a kincstár által bérelt egyházi tizednek nyolcad része) a prédikátoré. 10. Esketéspénz tizenkét pénz. 11. Kereszteléstűl egy tyúk, egy kenyér jár a komapénzzel. 12. Temetéstűi tizenkét pénz jár, ennek fele a mesteré. 13. A várbeli porkolábok egy köböl bort adnak. Ha szőllőjek nincsen, egy forinttal tartoznak, ennek is fele a mesteré. 14. Amelly várbeli darabontnak szőllője van, az egy köböl bort ad. Ha a városban háza van, nyolc pénzzel is tartozik. Ha szőllője nincsen, huszonöt pénzzel tartozik. Ennek is fele a mesteré. 15. A közönséges szolgák, úgymint kapus, tömlöctartó, pattantyús, ha szőllőjük nincsen, huszonöt pénzt adnak, ha szőllőjük van, egy köböl bort. Ennek is fele a mesteré. Anno 1661. 29. July. Méltóságos és kegyelmes erdélyi fejedelem Kemény János urunk őnagysága szerelmes hitvese, a tekintetes és méltóságos Lányai Anna asszony istenes indulatjából adta és conferálta ( = adományozta) a Diós Győri parókiához a vár mellett levő malomnak sabbathaléját minden szombaton. Per quondam D(ominum) Min(istrum) Ecl(esiae) Ref(ormatae)Diós Győr 1651. introductum Michaelem Váradi notatum. Vectigal. Reditus Eccles(iae) Ref(ormatae) D(iós) Győry A(nn)o 1651. Una cum sabbathali molae regiae. " ( = A diósgyőri református egyház néhai lelkipásztora, Váradi Mihály által feljegyzett [díjlevelet] 1651-ben vezették be. - A diósgyőri református egyház vámja, jövedelmei a királyi malom szombati malomvámjával együtt.) A diósgyőri prédikátorok javadalma a kora újkorban szokásos tételeket tartalmazza, egyrészt a hívek jövedelmező ingatlanai után szedett terményadót vagy ezzel egyenértékű pénzt, melyet az urak a majorságuk, a jobbágyok a telek, szőlő után fizettek, másrészt az egyház a parókia beltelke után járó saját szántóföldjeinek hasznát. Ezen felül az egyházi szolgálatokat (keresztelés, esketés, temetés) fizetik meg a hívek stólapénzzel, ebből nemcsak a pap, hanem a kántori teendőket is ellátó iskolamester is részesedett. A javadalom fontos részeként a katolikus egyházat, az egri püspököt illető egyházi tizedből (amelyet a hódoltság korában az uralkodó bérel a püspökségtől, ezért nevezik királydézsmának) nyolcad részt kap a prédikátor, ez a középkori plébánosi járandóság hagyománya. A prédikátorok jövedelme között