Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus népiskola

Wittenbergben tanult Hevessy Mihály református prédikátornak Miskolcon a Szent György-hegyen szőlőt adományozott, s ezt az adományozást halála után az uradalmat is öröklő nővére, Török Ferenc hitvese, Országh Borbála is megerősítette 1572-ben, sőt újabb adományként a szőlőt és a prédikátor miskolci házát minden földesúri járadék alól felmentette, vagyis ettől fogva sem földesúri kilencedet, sem egyéb szolgáltatást (ajándék, robot) nem kö­vetelt az ingatlanok után. 87 Országh Borbálát, nővéréhez hasonlóan, refor­máció jeles patrónusaiként ismerték a korban, 1574-ben már Salm von Eck győri kapitány özvegyeként neki ajánlotta Szikszai Hellopeus Bálint debreceni prédikátor (előbb egri lelkész) egyik munkáját, ezekkel a szavakkal: „legyen énhozzám is olyan jó akarattal, amint egyéb keresztény tanítókhoz" * % „Helvét confessiot tartó eclesia" (= a svájci/kálvini vallást követő egy­ház) - így nevezték a diósgyőri református egyházat a 16-17. században. Az egyház legkorábbi tagjai ugyanazok voltak, akik az uradalmi mezőváros jobbágyaiként az egyházi tizedet is fizették, ezért az 1556-ban gabonatizedet fizető jobbágyokban méltán tekinthetjük azokat, akiknek generációja a val­lásváltást végbevitte, sokuk bizonyosan katolikusnak született, ebben a hit­ben keresztelték s talán házasodott is, de temetését már a prédikátor végezte. Az 1556-os dézsmajegyzékek 89 névsora egyben az egyik első lajstrom a di­ósgyőri adózó háztartásfőkről: Amadé Miklós, Somogyi Mihály, Kathona László, Nekézsenyi Lukács, Tálas Tamás, Erdélyi István, Veres Albert, Abo­dy Mátyás, Csuka Kelemen, Kertisz Márton, Kezes Apollónia, Vargha Ta­más, Valkó Gergely, Szendy István, Kis Péter, Tóth Máté, Madarász Már­ton, Varga Balázs, Erdélyi Bálint, Nekésenyi Tamás, Prücsök Demeter, Lo­vász István, Hegedűs Mihály, Baak András, Mészáros Antal, Sütő Ambrus, Kis Miklós, Sáros László, Vargha Antal, Czigány Albert, Tóth Albert, Csuka Mátyás, Egyed Pál, Derekas Jakab, Derekas Pál, Elek Benedek, Derekas István, Sós Márton, Vitályos Mátyás, Földy Péter, Nekésenyi Márton, Or­ros Imre, Talpas György, Valkó Gergely, Nekésenyi Bálint, Kezes Mihály, Kovács Mihály, özv. Kis Dorottya, özvegy Molnár Istvánné, Margit özvegy. Az egyház alakulásának éveiben, egészen 1581-ig, Boros Tamás volt a di­ósgyőri bíró, az ő nevét szintén a bor- és gabonatized jegyzékei őrizték meg, hiszen a falusi, mezővárosi bírák dézsmamentességet élveztek, ezért nevüket általában a névsor elején közölték megbízatás sukkal együtt. Az alakulást követő évtizedekben az egyház legnagyobb patrónusa - az óriási vagyonnal rendelkező - enyingi Török István, a legfényesebb történelmi hírnévre jutott Török család utolsó férfitagja. Nagyapja enyingi Török Bálint, apja enyingi Török Ferenc. István öt éves korában került szüleivel Diósgyőrbe 1569-ben, Gyulai Éva 1995. 53-54. pp. BmLt XV-17. Diósgyőr/1577 (Régi Magyar Költők Tára I. 52. p.) MOLE 158 Borsod 1556

Next

/
Oldalképek
Tartalom