Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus népiskola

Az 1928. évi adatok szerint az egyháznak két iskolaépületben 4 tanter­me, 2 szolgálati lakása volt (19-20. kép). Négy tanerő 1-6. osztályban 90 fi­út és 80 lányt tanított, az ismétlő - nem mindennapos tanulók száma - pedig 77 fő volt. Vidinszky László tanító visszaemlékezése szerint az iskolánál az első világháború előtt és a két világháború között működött Kenyeres Kár­oly - aki 1909-ben rövid ideig az állami fiúiskola igazgatója volt -, Csedregi József kántortanító, Csedregi Ilona, Lendeczky Matild, Horányi László, Tá­rai Gáspár és Székely Miklós igazgató. 75 Az egyházi iskolákat 1949 tavaszán Diósgyőrben is állami tulajdonba vették, ezért a katolikus iskola igazgatásilag a központi fiúiskolához került (77. kép). Ekkor tanítói voltak: Hassák Árpád, Vidinszky László, Kutassy Károlyné és Ligethy Béláné. Munkájukat folyamatosan végezték, munkavi­szonyuk nem szűnt meg, de már állami alkalmazottak lettek. A tanítók az egyház társadalmi életének, tevékenységének szervezői maradtak a legújabb korban is. Az egyház olyan férfiakat alkalmazott, akik tanítói oklevelük mellett orgonista-kántori oklevéllel is rendelkeztek, hogy a templomi szol­gálatot és végezni tudják. Az államosítás előtt Vidinszky László szervezte és vezette a diósgyőri egyház népes énekkarát, majd a helyi művelődés fontos intézményét, a Polgári Dalkört is, amely nevét az 1950-ben kötelezően Di­ósgyőri Dolgozók Énekkarára változtatta, de ezen a néven is sikerrel öreg­bítette a diósgyőri énekes kultúra hírnevét. Az egyház államosított két iskolaépületében 1971 nyaráig folyt az ál­talános iskolai oktatás. Azt követően egy éven át a tantermeket nem hasz­nálták, mert belső átalakítás történt, majd 1973 őszétől az Erkel Ferenc Ze­neiskola vette használatba 7-14 éves tanulók zenei oktatására. Ekkor kezdő­dött Diósgyőrben önálló épületben a gyermekeknek szervezett és rendszeres iskolai zeneoktatás zongorán, hegedűn és fuvolán. Ezt megelőzően 1961-től a vasgyári zeneiskolai tanárai meghatározott napokon a Vár u. 5. szám alatti Ady Endre Kultúrotthonban tanították a diósgyőri tanulókat, 1964-től pedig a megépült Ady Endre Művelődési Ház szakköri termeiben. A reformáció kezdetei Diósgyőr történetében a hitújítás, a reformáció tanainak egyik legelső híve maga a vár és uradalom úrnője, II. Lajos király felesége, Habsburg Má­ria volt, aki 1522-1526 között többször is megfordult a szép fekvésű király­néi várban, amint itt kiadott oklevelei bizonyítják (21. kép). Házassága al­kalmával, jegyajándékként kapta férjétől 1522. február 2-án a váruradalmat. Ligethy Béla (szerk.) 1928

Next

/
Oldalképek
Tartalom