Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)
I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A római katolikus egyház
kor. 37 1769-ban a katolikusoknak egyetlen temetőjük van, melyet árokkal vettek körbe, a canonica visitatio elég tágasnak mondja, meg is szentelték, de megjegyzi, hogy az uradalom diósgyőri tisztviselői nem ide, hanem a pálosokhoz és a miskolci minoritákhoz temetkeznek inkább, ezért az egyház elesik a tőlük szedhető temetési díjtól. 38 A rendházak temploma, kriptája sokkal előkelőbb nyughelynek bizonyult a környék elitjének körében, mint a temető. Ezt a temetőt 1797-ben ismét megáldották, s ma is használja az egyház. 39 Az első temetőnek már nyoma sincs, helyén házak épültek, de a kőkereszt még áll az út mellett (a Kiss tábornok utca 70. sz. ház előtt). Katolikus temető a pálos rendház mellett is volt, a majorság közvetlen közelében, igaz, a canonica visitatio igencsak csekély méretűnek mondja. 40 A korabeli kőkereszteknek a gondozásáról is rendelkezett az egyház, nem egyszer ezt is alapítvány fedezte. 1769-ben nemzetes Berényi Tamás uradalmi kulcsár volt megbízva a diósgyőri temetői kőkereszt gondozásával. 1769-ben az egyik leányegyház, Ohuta területén is volt katolikus temető, s benne fából faragott kőkereszt feszülettel. 41 Háromnegyed századdal a diósgyőri katolikus plébánia újralapítása után a diósgyőri katolikus egyház fontos dokumentumának, az egyház irattárában ma is őrzött „História Domus"-r\ak megírása Véber János diósgyőri plébános nevéhez fűződik, művében a várra, az egyházra és a pálos szerzetesekre vonatkozólag kézírással rögzítette az általa akkor ismert történeti adatokat. 42 Véber Jánost 1807. január 11-én iktatta be itteni hivatalába Graskovics Ignác miskolci esperes, a koronauradalom tisztikarának jelenlétében. A 19. század első pár évtizede Diósgyőrben is, akárcsak az ugyancsak uradalmi kezelésben lévő Miskolcon, a katolikus vallású lakosság aránya jelentős megnövekedésének időszaka. A római katolikus egyház lélekszáma Diósgyőrben 1847-ben kezdte túlhaladni a reformátusokét. Ekkor 1247 tagja volt az egyháznak, melyből 71 a gyermekek száma, összlakossága pedig 2886 fő. 43 Diósgyőr második újkori katolikus plébániájának alapítása szorosan összefüggött a helység dualizmus kori ipari fejlődésével, a kapitalista gyárFLE AN N» 3412. 139. p. 38 „Habetur in possessione coemeterium unicum catholicorum, satis capax, vallo recenter reparato cinctum, benedictum. Dantur hie dominates officiates, qui partim apud patres Paulinos, partim apud patres Minoritás Miskolczienses eligunt sepulturam, nulla praestita hactenus quarta funebrali ecclesiae parochiali. " FLE Na 3418 182. p. 39 Petróczky Lajos 1958 41 Habetur hic loci caemeterium catholicorum in contiguitate allodii praedictae residentiae situm recenter cinctum, sednimis quam angustum. FLE AN N» 3418. 183. p. 41 FLE AN We 3418. 183. p. 42 A diósgyőri plébánia História Domus-ából idéz: Joó Tibor-Sólyom Dezső 1973. 61. jegyzet 43 Keresztes Vencel 1928
