Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Pedagógusok és tanulók 1950-1996

kai megnyilatkozásokban sem szűkölködő napot. " Az egyházak 1990—1991ben visszaigényelték az államtól iskolaépületüket, ingatlanaikat, ismét van egyházi és állami iskola. A pedagógusok ezt érzékelve, meditálni kezdtek, hogy állami, vagy egyházi iskolánál működjenek-e tovább? A mai pedagógus társadalom nagy része ugyanis már nem vallásos felkészültséggel került a pályára. A diósgyőri református egyház 1993. április 22-én visszakapta a templom melletti 4 tantermes iskoláját, és abban 1994-ben újra indították a tanítást egy első osztállyal. Az evangélikus egyház is visszakapta egykor ingatlanát, de nem iskolai célra használják. A római katolikus egyház valamivel később, 1993. július 1-én jutott a két épületéhez, mert azokban zeneiskola működött, és elköltözésükre kellett várni. A nagyobb épületben 1997ben nem iskola, hanem óvoda működik, a kisebb épületben pedig jótékony egyesületek meg a cserkészcsapat. Állami iskolákban ismét engedélyezett - a szülők kérésének megfelelően - a vallásoktatás, melyet az illető egyházak lelkészei végeznek. Az igény 1997-ben nem jelentős. Az eltelt ötven év alatt felnőtt új társadalom nem ismeri a vallásfelekezetek régi kötöttségeit és ellentéteit, a lelkipásztorok is mások eljárásaikban. Szokássá vált az ökumenikus istentisztelet kölcsönösen egymás templomában, és a három egyház lelkészeinek részvétele nyilvános rendezvényeken. Az orvostudomány fejlődése lehetővé tette a gyermek születések szabályozását, illetve csökkenthetőségét. Elkezdődött a társadalomban a családtervezés. A megélhetési viszonyok romlása miatt és a technikai változásokból adódó igények növekedése következtében egyre kevesebben vállalták a népes családot. Amikor az állami vezetés ennek hátrányos következményeit érzékelte a nemzet szempontjából, akkor a kereső foglalkozást folytató anyák részére kedvezményeket biztosított; a terhesség ideje alatt mentesítés a munkahelytől, fizetett szabadság, gyermekgondozási segély, családi segély. Mindez jelentős változást nem eredményezett. Iskolákat zártak és zárnak be, mert fogy a tanköteles tanulók száma. Ez a folyamat nem új keletű (77. kép), de igazán a 80-as évektől gyorsult fel. Diósgyőrben már 1946-ban sor került - egyelőre csupán - tanterem felszámolására, ekkor az 5 tanerős református és az egy tanerős evangélikus iskolában lecsökkent a tanulók száma, és egy tantermet a továbbiakban tornateremnek használták. A nagy múltú cigányiskola Diósgyőr területi átszervezésével, a cigánytelep megszüntetésének nyomán zárta be kapuit a Tokaji Ferenc utca 2. szám alatt, amely Táncsics téri általános iskolának tagiskolája volt. A kerületi tanács a cigánytelepet fokozatosan felszámolta, lakóit pedig áttelepítette Diósgyőr központjában, ezért a tanítás 1981-ben megszűnt. A tanulók lakóhelyük legközelebbi iskolájába kerültek. Felsőgyőrben (Majláthon) 1989-ben fejezték be az utolsó tanévet a tanulói létszám drasztikus csökkenése miatt, az volt az