Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Pedagógusok és tanulók 1950-1996

emeletes tömbházakból új lakótelep a Kilián-Dél épült. Általános iskolája 16 tantermes a kor elvárásainak megfelelő egyéb helyiségekkel. Működését 1963. szeptember 1-én kezdte (68. kép). Ez lett Miskolc város 34. számú iskolája. Az erenyői völgy legelő volt, a diósgyőri csorda járta. Ott kanyarodott az iparvasút, melyen szenet szállítottak a vasgyártáshoz Pereces bányatelepen át a Parasznya melletti Baross-aknáról. A csanyiki völgyben szénbányát nyitottak 1950 előtt az Erenyő irányába, majd ott is bányát létesítettek, és a kettőt összekötötték. A diósgyőri tehénállomány lecsökkent és nem volt szükség az erenyői legelőre, és felosztották kiskerteknek. Másik oldalán és a völgyben bányász családok csinos házakat építettek. Az új erenyői településnek iskolára volt szüksége (69. kép). Megépítése 1963-ra elkészült 4 tanteremmel és tartozékaival. A perecesi iparvasút, a Miskolcra vezető útvonal és Újdiósgyör nyugati vége közötti területen szorgalmas bulgárok konyhakerti művelést folytattak 1950 előtt. Ott épült meg emeletes tömbházakból a bulgárföldi lakótelep, majd általános iskolája 1968-ban (70. kép). 70. kép. A bulgárföldi általános iskola (Fotó) Diósgyőrben az egykori Páston és a Bánfolyás területén a hézagosan levő földszintes házakat lebontották és a szabad területen 40 db tízemeletes házat építettek előre gyártott vasbeton elemekből két ívelt sorban 19701972-ben. (Egy házban 60 család lakik.) A településrész neve: Diósgyőri