Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Iskola Majláthon

niszter határozata folytán 1887. január 1-én Diósgyőr magába olvasztotta Felsőgyőrt, iskolát azonban csak 21 év múlva, 1908-ban építettek, két tantermeset, jó minőségű téglákból. Az emelet ráépítése - újabb 2 tanterem 1936-ban történt. A felsőgyőri iskola nem volt önálló, igazgatásilag kezdettől a diósgyőri központi fiúiskolához tartozott. Tanítói voltak 1944-ben Kardosné Gál Ilona, Kasza Győző, Kasza Győzőné, Nagy Jánosné, Néber Károly és Barna László, igazgatójuk pedig Bacskó József. Diósgyőrt elérte a háború. 1944. november 17-én déltől 24 napon át utcai harcok voltak német és orosz katonák között; kelepeltek a géppuskák, egy aknagránát átlyukasztotta a felsőgyőri iskola nyugati tűzfalát, és még egy helyen megrongálta, egy repeszgránát pedig az épület északkeleti végén az épület díszét, a pedagógust és gyermeket ábrázoló reliefet rongálta meg. December végén, amikor a fegyverek elcsendesedtek, román katonaság költözött az iskolaépületbe, és azt konyhának használták. Távozásuk után a szülők kitakarították, ablakokat pótolták, majd 1945. január 15-én kezdődött a tanítás. Diósgyőrben 1946-ban a hat osztályos iskolát nyolc osztályosra emelték. Majláthon 1949-ben indult a 7. majd a 8. osztály Nagy Jánosné Jani Anna igazgatónő irányításával. Őt követte 195l-l956-ig Palcsó Sándor igazgató, az ő helyettese volt e könyv szerzője, mert az igazgató hivatali vonalon ragaszkodott személyéhez, valamint feleségéhez, Kóbori Ibolyához mint tanítónőhöz. Az iskola körzetében családi házak építése kezdődött 1954-ben a „Márta" nevű szénbánya útvonalán, majd a Berekalján - ahol 1934-ben még búzatermő földek voltak - és a Papírgyár szomszédságában. Emelkedett a tanulók száma, kevés volt a tanterem. A majláthi Erdészet átengedte ingyen kultúrtermét iskolai használatra, majd a Papírgyár igazgatósága 1958. szeptember 1-én az üzem területén szintén ingyen biztosított egy helyiséget, így három helyen folyt a felsőgyőri iskolai oktatás. Az iskolai jegyzőkönyv 1955. június 17-én arról szól, hogy Miskolc város III. kerületi tanácsa megígérte az iskola 2 tanteremmel való bővítését, de a megvalósításra intézkedés nem történt. Az iskola vezetősége és a szülői munkaközösség 1957 őszén úgy döntött, hogy társadalmi összefogással kezdeményezi a bővítést. A Kohászati Művek a Garadna-patak völgyében üzemelő kőbányájából 70 köbméter terméskövet és 20 köbméter homokot adott ingyen. Az Erdészeti Vasútüzem kedvezményes áron elvégezte annak leszállítását Majláthra a vasútállomásra, az iskoláig történő fuvarozást szülők vállalták és végezték ingyen. A szülői értekezlet úgy döntött, hogy a társadalmi munkát mindenki pénzben fizeti. 1958. február 6-tól szeptember 3-ig 280 szülő 15664 Ft-ot adott a bővítésre, ami akkor igen jelentős összeg volt. Ezen eredmények és vállalások birtokában az új igazgatónak, Garadnai Ferencnek sikerült állami támogatást szereznie, ami igen jó hatást tett a szülők-