Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Iskolák az államosítás után 1946-1955

iskolákból is vegyen be tanulókat a zenekarba, amelynek híre eljutott a budapesti rádióhoz, Miskolcon még nem működött stúdió. Május 10-én Fábri Éva riporter megérkezett Diósgyőrbe és meghallgatta a zenekar játékát, majd meghívta június 10-re Budapestre hangfelvételre. Miskolcról a MÁV külön „kultúrvonatot" indított, melyen a zenekar, az iskola énekkara és a Diósgyőri Dolgozók Énekkara meg sok szülő, több mint 400 fő utazott. A stúdióban Rónai zenei rendező meghallgatva a zenekar műsorszámait, úgy nyilatkozott a fiúk előtt, hogy az országban ilyen jó gyermekzenekart, ilyen létszámmal még nem hallott. Megtörtént hangfelvétel, és 1951. szeptember 20-án sugározta a rádió. Azt követően ajánlották, hogy a legügyesebb fiúkból tanáruk szervezzen rézfúvós zenekart, ehhez a biztatást adott a Kohászati Művek vezérigazgatója, Herceg Ferenc is, mondván, „Diósgyőrben sok kohász dolgozó lakik. Köztük egyre többen vannak olyanok, akik jó munkájukért már kitüntetést kaptak. A gyár ennek ellenére az előző években nem eszközölt kulturális téren olyan beruházásokat Diósgyőrben, mint a Vasgyártelepen. Ezt a mulasztást akarjuk pótolni, amikor a nyereség visszatérítésből 25.000 Ft-ot adunk hangszerek beszerzésére. Az úttörők egyszer megnőnek és belőlük komoly zenekar lehet. Eddigi munkájuk ígéret számunkra. " Az összeg nem volt elég az egész hangszerszükséglet beszerzésére, mert egy helikon 5000 Ft, egy klarinét 3600 Ft volt. Sok írásbeli kérelem után még nyolc üzemtől, intézménytől kaptak pénzbeli támogatást és azután lett teljes a készlet. A fúvószenekarban 21 főt, az úttörőben pedig 43 főt tanított vezető tanáruk 1951 végén. Akkor már hét tanuló elvégezte az általánost, de visszajárt a próbákra. A fúvószenekar bemutatkozása 1952. március 29-én szintén a Tapolca-fürdő mozitermében történt, ekkor már énekes szólistája, harmonikása is volt az úttörő együttesnek. Az év folyamán a Népművelési Intézet részéről Négyesi András kétszer ellenőrizte a fúvószenekar műsorszámait és játékát. Az idő haladt és újra kellett szervezni az úttörőzenekart, de már több lánnyal. A sok szereplésért 1953-ban az úttörők Girincsen a Kohászat üdülőjében 2 hetet töltöttek, a fúvószenekar pedig Hajdúszoboszlón részesült jutalomüdülésben. 1954. április 22-én tapasztalatcsere céljából a diósgyőri zenekar vendége volt a budapesti Határőrség 58 tagú fúvószenekara Helényi Gyula karmester vezetésével. Nyáron az úttörőés fúvós zenekaruk 3 hétig Siófokon üdült, amíg ott voltak, meghívták őket Balatonföldvárra, ahol külföldi vendégeket fogadtak és szórakoztattak magyar, olasz, szlovák és francia dalokkal. Az üdülés végén Siófok város vezetősége kérte a Kohászati Művek igazgatóságát, hogy maradjon a zenekar az augusztus 20-i ünnepélyre; zenés ébresztő, a felvonulás vezetése és az ünnepélyen való közreműködésre (58. kép). A költségeket a Kohászat fizette. Október 3-án Tokajban a színes szüreti felvonulást vezették.