Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)
II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - A polgári iskola
foglalkozásokon a megjelenés kötelező volt, aki elmaradt, azért mentek a csendőrök és elővezették, a szülőket pedig pénzre büntették. A függőségi viszony és a tisztelettudó magatartás megkövetelése önfegyelemre szorította a legényeket, a virtuskodások, bálokon a verekedések, a bicskázások megszűntek. A nagyközségi egyesületeknek 1927. október 16-án tartották a zászlóavató ünnepélyét. A diósgyőrieknek 1928-ban fúvószenekaruk volt, melyet Schöpl Ferenc karnagy vezetett. A leventekötelesek száma akkor Diósgyőrben 570, a Vasgyárban 280, Újdiósgyőrben 108 és Perecesen 260, összesen 1218 fő volt. 21 Az egyesületek több helybeli, körzeti és megyei versenyeken vettek részt szép eredményt felmutatva, és több díjat hoztak magukkal. Az egyesületek oktatói katonai szolgálatukat már teljesített tartalékos tisztek, tiszthelyettesek voltak, vagy olyanok akik oktatói bizonyítvánnyal rendelkeztek. Ez utóbbiak kiképzése a tanítóképzőben történt hivatásos katonatiszt vezetésével a délutáni órákban. A tanítójelölt fiúk derékszíjat, tölténytáskákat és fapuskát kaptak az alapkiképzéshez, a puskafogások elsajátításához és a terepen történő harcászati mozdulatok megismeréséhez, majd az oktatási időszak végén éleslövészet következett. A téli időszak alatt pedig elméleti ismereteket tereptanból, a fegyverfajtákból, a robbanó eszközök hatásfokáról stb. Elméleti és gyakorlati tudásukat minősítve, értékelve, a megszerzett tanítói oklevél mellé leventeoktatói bizonyítványt kaptak. A középiskolai tanulók levente kiképzése iskolájukban történt, de lakóhelyükön ezt igazolni kellett. A polgári iskola 22 Az elemi népiskola negyedik, de inkább az ötödik osztályának elvégzése után - megfelelő bizonyítvány esetében - kérhette a tanuló felvételét a polgári iskolába, melynek négy évfolyama volt. Külön működött a fiúpolgári és külön a leánypolgári, de mindig azonos épületben. A diósgyőri polgári iskola létesítése 1921-ben történt. Kezdetben két és fél éven át az állami elemi népiskola épületében kaptak elhelyezést és váltással működtek, a hat tanítási napból háromszor délelőtt és három nap délután tanítottak. 1924. január 28-tól azonban külön épületet kapott a két iskola, éspedig az egykori diósgyőri koronauradalom irányításának központi házát, benne 4 tanteremmel, tanári és igazgatói szobával (54. kép). Az 1545 négyzetméteres „nagyudvar" - ahogy a helybeliek nevezték - déli részén voltak a tantermek, 21 Ligethy Béla (szerk.) 1928 22 A szerző visszaemlékezése alapján
