Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)
II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Iskola és élet az 1920-as években
dával történt építését, a Gépész utca hasonló ellátását pedig 1929-re tervezték. 17 Az 1950. október 22-én tartott tanácsválasztással Újdiósgyör, Vasgyár és Pereces második kerülete lett Miskolcnak, a közigazgatási központ Újdiósgyör. Újabb változás 1966-ban következett be, megszűntették a második kerületi közigazgatást, Újdiósgyör, Vasgyár, Pereces a Miskolc harmadik kerületét jelentő Diósgyőrhöz került, ennek tartozéka volt 1950-től Hámor és Ómassa is, sőt a III. kerületnek még a Győri-kapu is része lett. A kerületi tanácsok 1950-től 1971 közepéig működtek, megkönnyebbítve a lakosság hivatalos ügyintézését, azután a felsőbb vezetés elegendőnek tartotta a központi városi tanácsot. A központi irányítás azóta is maradt és ma sincs Diósgyőrnek kerületi önkormányzata. Iskola és élet az 1920-as években A „Diósgyőr-Nagyközség 1928. évi jelentése" című kiadványban felsorolják a nagyközség részeit, melyek közigazgatásilag négy kerületet alkotnak: Diósgyőr, Vasgyár, Pereces, Újdiósgyör, majd a község közoktatásáról is jelentést tesz a község főjegyzője által szerkesztett nyomtatott füzet: „Az elemi tanítást a községben 57 tanító végzi 52 tanteremben 2637 tankötelessel. A beiratkozások minden akadály nélkül folytak le, és az iskolába járást is - dacára a községben működő jótékony egyletek és a község hozzájárulásának - csakis a ruhátlanság apadó természetűnek mondható akadálya idézte elő. A tanulók nagy része még mindig nélkülözi úgy a korához feltétlen szükséges jó táplálkozást, de arra, hogy ez mielőbb meglesz, úgyszólván semmi reményünk nem lehet, mert Trianon még mindig érezteti hatását... Az állami elemi iskola helységei, illetve tantermei túlzsúfoltak. A majláthi iskolában, ahol csak 2 tanterem áll rendelkezésre, csak félnapos rendszerben lehet tanítani és ugyanezen tanítási rendszer volt a központi iskola alsó osztályaiban is. A vett tapasztalatok szerint a majláthi iskolaépület kibővítésére feltétlen szükség van, melyet fokoz még azon körülmény, hogy az újonnan létesült Hermann-telep kiépítése által az oda járó tanköteles gyermekek száma láthatólag emelkedni fog". (Hermann-telep a Felső-Majláth Szinván túli része volt) „A Szent István utcán hasonlóképpen legalább 1 termes iskolára volna szükség, amely megkönnyítené a Tatárdombon, Cigánytelepen és környékén lakó gyermekek - különösen télvíz idején - fárasztó iskolába járását... Az iparostanonc iskola működése a megkezdett úton eredményesen halad... A népnevelésre vonatkozólag a vasárnap délutánonkénti ismeret-
