Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - A vasgyári és perecesi iskola

A gyáripar és bányászat termelésének növekedésével Diósgyőrön kívül egyéb iskolákat is létesítettek, ilyen volt a perecesi bányatelep iskolája. Napjainkban csak találgatni vagy következtetni lehet, hogy a kanyargós völgy lankáira épület településnek, Perecesnek ki volt a névadója. Az 1824ben készült térképen

5 Pereces területe a „Darukút"-tói északnyugatra „Barczi pallagja" néven van jelölve, tehát kaszálórét volt. Később 1858. május 4-én Adriányi János főbányatanácsos által felettes hatóságához írt levelében, amelyben a kőszén utáni próbafúrások helyét sorolja fel, már a „Perecesvölgy" megnevezés olvasható,

6 vagyis a település neve az 1824-1858 közötti időben keletkezett, feltehetően a bányaművelés első időszakához kapcsolódva. Diósgyőr és Parasznya környékén 1858 előtt már több helyen termelték a kőszenet, több helyen működtek magánbányák, melyekkel 3(MtO méterre behatoltak a földbe a szén után, de a vágatokat még nem dúcolták. Ilyen szénbánya volt a „Barczi pallagján" a „Darukút" közelében, valamint „Ternyei-völgyben" az Erzsébet-akna, mind a völgyet, mind az aknát csak jóval a megnyitás után, 1858-ban nevezték el. Ennek helyén készült később a vízválasztó hegyvonulat átvágására a 2330 méter hosszú, ma már nem használatos alagút Perecestől Pálinkásig. Működött ugyanakkor 1858-ban a völgy felső végén a Mátyás-akna, amelyet a lakosság „ Ujaknának" nevezett, mert az Erzsébet-akna után nyitották. A bányaművelés előkészítéséhez, működéséhez, a szállításokhoz, vontatásokhoz akkor lovakat használtak, mégpedig igen sokat. A lovak szerszámozásához, a kantárakhoz, hámokhoz, a húzóláncokhoz fémkarikákat, „pereceket" kellett készíteni külön műhelyben, s ennek mestere volt a pereces. Feltehető, hogy a raktárak, a műhelyek mellett a perecesmester telepedett meg elsőnek az első bánya közelében, talán családjával együtt. Hozzá vitték a megrendeléseket más bányáktól is, s így az idegenek, az érdeklődők számára a bánya helyét úgy jelölték meg, hogy ott találja, ahol a pereces lakik, ezért ragadhatott és maradt a hely megjelölésére a Pereces elnevezés. Amikor a mai vasgyárat 1868 májusában kezdték építeni, már házcsoport volt a perecesi bánya közelében. Lónyay pénzügyminiszter említett 1868. február 5-i rendeletében részletesen intézkedett a vasgyár, a bányák, valamint a települések létesítésére. Utasítása szerint a házakat Perecesen a Nádas völgy és a Gyertyán völgy alacsony dombjaira, lankáira kellett tervezni. Intézkedett arról is, hogy legyen a bányatelepen kápolna és iskola. A következő években kertes házak épültek és folyamatosan érkeztek a betele5 HOM HTD II. 63. 6 Oravec János 1985