Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - Az evangélikus iskola

Az állam megállapította a tanítók fizetését. Ahol az egyháztól kapott javadalom az előírt összeget nem érte el, ott államsegélyből egészítették ki. így az államnak beleszólási joga volt az egyházi iskolák munkájába és azokat ellenőrizte. A minisztérium 1908-ban engedélyezte a második tanítói állást az egyház számára, de lemondtak róla, mert értesültek diósgyőri állami iskola építésének tervezéséről. 1909-ben az állami iskola Diósgyőrben felépült és 6 tanerővel megkezdte működését. Diósgyőr község bérbe vette az egyháztól az iskola üres tantermét az állami iskola céljára. Ez év november 14-én pedig az evangélikus egyház eladta a régi és már nem használt iskolaépületet a Bodrogi Zsigmond utca 3. sz. telken. 1910. szeptember 1-vel az új népiskolai törvény megszüntette az iskolákban a tandíjfizetést. Az evangélikus iskolánál oly sok volt a beiratkozott tanulók száma, hogy 40 főt már nem tudtak felvenni, 1912-ben 57 tanulója volt. 1913. április 13-án Záhony Dezső tanító az üresen álló második tanítói lakást bérbe vette az egyháztól. Az egyház krónikása feljegyezte, hogy 1912-től „világszerte nyomasztó volt a népek hangulata, az ipar, kereskedelem, üzleti élet pangott s népek lelkületét nagyfokú bizonytalanság és bizalmatlanság feküdte meg". 1914. június 28-án a vasgyári tűzoltóegylet az összes egyházak részvételével zászlószentelési ünnepélyt tartott a vasgyári Kerekhegyen. Zászlójuk jeligéje: „Acél szívvel, acélkarral szembe szállunk minden bajjal". Az ebédnél összesereglett közönséget érte a megrendítő hír, hogy Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban meggyilkolták. - Az ünnepély további része elmaradt. Fekete zászlók kerültek a középületekre, s július 31-én megtörtént a hadüzenet. A laktanyák megteltek katonákkal, a miskolci 10. honvédezred 3. zászlóalját - mert már nem fért el a laktanyában - a diósgyőri evangélikus iskolába helyezték a felkészülés idejére. Innen indult el felvirágozva a harctérre. A helybeli összes elemi iskolák kórházakká alakultak át, amelyben „katonai orvosi kezelés mellett hölgybizottságok vették át az ápolás és élelmezés ellátását". Záhony Dezső tanító - népfelkelői minőségben - 1914. október 10-én vonult be és 1915. március 18-án vezényelték a harctérre. Részt vett az északi hadsereg harcaiban, a gorlicei áttörésnél és 1918. augusztustól mint népfelkelő hadnagy az olasz fronton. A tanító nélkül maradt egyház iskolai célra helyiséget bérelt a Prónay utcában Garfner Mártonnétól. Először a lelkész helyettesítette Záhony Dezsőt, délelőtt az egyházi, délután pedig állami iskolai oktatás folyt az utcára néző volt üzlethelyiségben. A tanfelügyelő Vályi Lenke tanítónőt küldte Záhony helyettesítésére. 1915. március közepén őt másfelé irányították, és helyette Gubercsikné Asztalos Mária miskolci tanító vette át a tanítást. Záhony Dezsőt az evangélikus temetéseknél minden alkalommal Kerekes Imre református tanító helyettesítette teljesen ingyen. A tábori szolgálatra behívott református lelkészt pedig Nemes Károly evangélikus lelkipásztor helyettesítette a vasgyári ünnepi