Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)

Bevezetés

Bevezetés

Diósgyőr koraújkori történetével igen keveset foglalkoztak eddig a historikusok. Különösen szembeötlő a különbség, ha tekintetbe vesszük, hogy a vár középkoráról már a múlt század végén, 1872-ben színvonalas feldolgozás jelent meg Wenzel Gusztáv tollából, s a szerző példamutató módon, egyidejűleg egy kapcsolódó forráskiadványt is közzétett. A Diósgyőr koraújkorára is kiterjedő monográfia, „A diósgyőri vár története” - Szendrei János munkája - csak több mint félszázaddal Wenzel művének megjelenése után, 1927-ben látott napvilágot. Ám e műnek a mohácsi csatavesztés utáni évszázaddal foglalkozó része igen rövidre fogott, vázlatos jellegű. Szendrei Miskolc-monográfiái a is mostohán kezeli ezt a korszakot, alig néhány oklevelet közöl, s nem is a legfontosabbakat.

A történészi érdeklődés eme hiánya több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a források többsége nem Miskolcon vagy Diósgyőrben, de még csak nem is Magyarországon, hanem Bécsben maradt fenn, ahol magyar kutatónak, a múlt századtól egészen az elmúlt évtizedekig bizony elég körülményes volt a munka. Továbbá az 1526 utáni évtizedek a vár történetében a lassú, majd egyre gyorsuló hanyatlás, romlás korszakát hozták, s az ilyen tendenciák vizsgálata nem tartozik a vonzó történetírói feladatok közé.

Napjainkra mindez megváltozott. Először is a technikai akadály elhárult, a mikrofilmezés elterjedése lehetővé tette a Bécsben őrzött a- nyag itthoni feltárását. Ehhez társult az a körülmény, hogy a XVI. század második felének időszaka Nemeskürty István: Ez történt Mohács után című könyvének megjelenése után korábban soha nem tapasztalt érdeklődés középpontjába került, a mű viták sorozatát váltotta ki. Mindezek mellett az elmúlt években egyre érezhetőbb lett az érintett közösségek igénye arra, hogy megismerjék saját múltjukat.

Diósgyőr történetével vagy 15 éve kezdtem foglalkozni, Török Bálinttal kapcsolatos kutatásaim során. A későbbiekben vizsgálódásai5